Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
918 statisztikai adatokon nyugvó beszámolót készíteni az elmúlt év történéseiről, a költségvetési törvény végrehajtásáról. És már akkor javasoltam, hogy a Németországban tapasztalható, más EUtagállamokban is tapasztalható tesztfarmrendszert építse ki a Magyar Köztársaság kormánya annak érdekében, hogy az eddig létező statisztikai adatoknál pontosabb statisztikai adatokhoz tu djunk hozzájutni. Tulajdonképpen ezt tartalmazza ez a mostani törvény is. (12.00) Azonban fontos megemlíteni, hogy ennél azért némiképpen többről szól ez a törvény, bár a törvény tartalma igazán kevés, hiszen a törvény alig négy oldal, ebből majdnem fél o ldalt vesz el egy szerintem meglehetősen terjengős preambulum és a 9. §ban megfogalmazott miniszteri felhatalmazások. Tehát ez valójában csupán egy háromoldalas törvény, amelyik az előbb említett két tényen kívül egy harmadik fontos rendelkezést tartalmaz , ami említésre méltó, rögtön az 1. §ában, amelyik arról rendelkezik, hogy a jövőben az 1998. évi költségvetési évben megvalósuló agrártámogatások bázisához kell kötni a mezőgazdasági támogatásokat. Vagyis amilyen mértékben nő a bruttó hazai termék összeg e, vagy esetleg csökken, olyan mértékben fog a jövőben változni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásoknak az összege is. A törvényjavaslat szövege, szövegezése, annak ellenére, hogy rövid - és ez talán még igazabb az indoklásra - meglehetősen ósdi , avítt. Talán nem véletlenül mondta az európai integrációs ügyek bizottságának ülésén az egyik kormánypárti képviselő, hogy őt leginkább az egykori tervtörvényekre, pártállami tervtörvényekre emlékezteti. Szerintem több helyen - erre nyilván majd a részle tes vitában lesz mód - érdemes lenne a törvényjavaslat szövegét a mai ízlésnek, a jogi nyelvnek megfelelő formában megszövegezni. Nézzük tehát végig ezt a törvényjavaslatot részleteiben! Elég rövid, végig lehet rajta érni ilyen kevés idő alatt is. Mint eml ítettem, az 1. § rögzíti, hogy a jövőben a '98. évi bázishoz kell majd igazítani az agrártámogatásokat. Azonban ez a törvényjavaslat nem tisztázza azt, és a különböző megnyilatkozások sem tisztázták, hogy végül is mi lesz beleérthető az agrártámogatások és a vidékfejlesztés céljait szolgáló támogatások körébe. Már ma lehet hallani arról a csatáról, ami különböző államigazgatási körökben dúl, amikor különböző ellenérdekelt felek vitáznak arról, hogy végül is mi mindent számítsanak ebbe bele, esetleg még az a dókedvezményeket is, ezzel csökkentve azt a támogatási kört, amelyet majd itt a későbbiek során alkalmazni kell. Létezik egy olyan irányelv, ami nem került bele a törvénybe, bár korábban erről szó volt, hogy a GDP 2,5 százalékában lesz rögzítve az a támoga tásmennyiség, amelyet az agrárgazdaságnak el kell nyernie. A 2. § arról szól, hogy a kormánynak egy agrárpolitikai tervet kell készítenie, és ennek végrehajtásáról minden év végén jelentést kell benyújtania az Országgyűlésnek, a költségvetési törvény tárgy alását megelőzően. Ez, mint említettem, megegyezik egy korábbi elképzelésünkkel. Azonban ez a rendelkezés világossá teszi, hogy a jövőben nem egy nemzeti agrárprogramot kell készíteni, amelyik széles társadalmi konszenzuson nyugszik, hanem a kormány fogja elkészíteni az agrárpolitikai terveket, amelyek a kormány tervei lesznek, és ennek a végrehajtásáról kell majd a parlamentnek beszámolót készítenie. A 3. és 4. §ban példálózó jelleggel felsorolásra kerülnek a legfőbb agrárpolitikai célkitűzések, nyilvánva lóan olyan módon, hogy ezek nem foglalják magukba az összes agrárpolitikai célt. Az előterjesztő megfogalmazása lehetőséget ad az itt felsorolt célokon túl egyéb célok érvényesítésére is, ami szerintem támogatható, bár a törvény normatív eredményét ez nyil vánvalóan csökkenti. Külön örülünk annak, hogy a célok közé bekerült a fiatal gazdák támogatása. Számunkra ez egy fontos agrárpolitikai cél, hiszen félünk attól - tapasztalva, hogy a mezőgazdaságban a fiatalok foglalkoztatása csökken, és különösképpen a me zőgazdasági vállalkozók körében a fiatalok aránya meglehetősen alacsony, mint ahogy ez általában Európában tapasztalható , hogy a
