Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
909 Az agrártörvény átfogóan fogalmazza meg az agrárágazat fejlesztési kereteit, igé nyét a konjunkturális lehetőségek kihasználására és a fejlesztéshez szükséges eszközök, források biztosítására. A törvény ebből következően a következő elemekre épít: a mezőgazdasági jövedelemszerzés esélyeinek javítása, hosszú távra szóló garanciarendszer nyújtása, tartós keretek kijelölése, a fejlesztés elveinek és eszközeinek megnevezése, az ágazat foglalkoztatásban játszott szerepének, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésében vállalt szerepe, a mezőgazdasági termelők életkörülményeinek alakítá sában való szerepvállalás, a nemzetgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában játszott szerep. Az agrártörvény rögzíti, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaság kiemelten fejlesztendő területe. Ahhoz, hogy a szükséges mértékben fejlődjön és versenyképességé t kül, illetve belpiacon egyaránt javítsa, támogatásokra van szüksége. Rögzíti továbbá a kialakult változatos üzemi viszonyok fennmaradásának szükségességét, az új agrárvállalkozások, a fiatal gazdák megkülönböztetett támogatásának fontosságát, a termőföl d jobb hasznosítását elősegítő birtokviszonyok szabályozási eszközökkel történő kialakításának szükségességét, a fejlesztési célok megvalósításához nélkülözhetetlen központi forrás arányosított mértékét. A törvény kitér az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésére, a mezőgazdasági információrendszer fejlesztésére, a felkészülés során prioritásként kezelendő irányítási területekre, támogatási elvekre. Annak igényét is felveti, hogy az agrárgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó kormányzati szervek tev ékenységét össze kell hangolni. A törvény ezen túlmenően kötelezettséget is ró az Országgyűlésre és a kormányzatra. Kiemelten felhatalmazza ugyanis az Országgyűlést, hogy az agrárpolitika megvalósulásának nyomon követéséről gondoskodjon. Ennek legfontosabb eszköze az agrárgazdaság helyzetéről készítendő mezőgazdasági jelentés, melyben be kell mutatni a gazdálkodás piaci és pénzügyi körülményeinek alakulását, elemezni kell a termelők jövedelemhelyzetét és el kell számolni a költségvetési támogatások felhaszn álásáról. Ennek alapján a kormány és a parlament kötelessége - amennyiben indokolt - külön intézkedéseket és jogszabályokat elfogadni arról, hogy a versenyképes, az uniós csatlakozásnak megfelelő mezőgazdasági termelők jövedelemhelyzete stabilizálódjon, ja vuljon, képesek legyenek tevékenységük fejlesztésére. (11.20) Ily módon teremthető meg annak a jogi kerete, hogy a kormány a szabályozás eszközeivel erősítse az agrárvállalkozások fejlődési esélyeit, javítsa piacra jutási lehetőségeiket, és hozzájáruljon v ersenyképességük fejlesztéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtását széles körű és nagyon intenzív szakmai vita és egyeztetés előzte meg. A kormány a törvényjavaslat végleges szövegének összeállításakor mindvégi g arra törekedett, hogy azokat az elemeket, amelyek széles körű konszenzust tükröznek, a törvényjavaslatba beemelje. Nagyon nagy viták voltak akörül, hogy egyáltalán törvénye ez a törvény, melyre azt tudjuk válaszolni, hogy ha elolvassuk a német agrártörv ényt, ez egy ahhoz hasonló törvény. Ha azt agrártörvénynek tekintik, akkor ezt is agrártörvénynek kell tekintenünk, de egy olyan kerettörvénynek, amely konkrét elemeket nem tartalmaz. A számokat kivettük a javaslatból, ugyanis nem kívántuk ezt a kerettörvé nyt konkrét adatokkal befolyásolni, ugyanakkor azonban olyan arányok kerültek benne megfogalmazásra, például az állami támogatással kapcsolatosan, amely arányok megfelelő biztonságot nyújtanak ezen a területen a gazdálkodók számára.
