Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
900 kapcsolatban, hogy azt úgy, ahogy '88ban annak idején kidolgozták, nem tartható fönn. Ez a negatív eredmény is hasznosítható tapasztalathoz visz a jogszabály megalkotásánál. Az új törvény meg alkotásának, értékelésünk szerint, a gyakorlatban kiderült hibák kijavítása mellett a másik fő célja az volt, hogy biztosítsa a törvénynek más jogterületekkel való összhangját. Emlékezzünk vissza arra, hogy számviteli jogszabályok, értékpapírjogszabályok változtak jelentős mértékben, amelyek összehangolása nélkül a társasági jog működésképtelen. Emlékezzünk csak arra, hogy a privatizációs törvény módosításában olyan jogintézmény került megalkotásra, amely igazából a Gt.be való, itt az aranyrészvényre gond olunk. Ezt az ellenzék számos ponton vitatta is, hogy miért kell a Gt. előtt bevezetni, és például a privatizációs törvényben szabályozni olyan jogintézményeket, amiknek a szabályozása a Gt.be való. Ugyancsak nyilvánvaló célja ennek a törvénynek, hogy az Európai Unió társasági jogú irányelveivel megteremtse az összhangot. Az a kérdés, hogy vajon a fenti célok és igények feltétlenül igénylike az új törvény alkotását. Elég egyértelműnek látszik, és a törvénytervezet készült indoklása is egyértelműen utal rá , hogy nem teljesen új alapelveken nyugvó, struktúrájában is más társasági jog kialakítása volt a cél a társasági jog átfogó felülvizsgálatakor. Ehhez képest tehát nem kellett volna teljesen új törvényt alkotni, megmaradhatott volna esetleg a '88. évi VI. törvény mint alapjogszabály, s ennek széles körű módosításával lehetett volna az elért célokat megvalósítani. A módosítások azonban nyilván olyan mennyiségben és olyan aprólékos részletességre kiterjedően történtek volna, hogy azokat a törvény eredeti szöv egébe és szerkezetébe meglehetősen nehéz lett volna beilleszteni. Ezért mi elfogadjuk azt, hogy egy teljesen új Gt.t kell szövegezni, ez a kodifikációs eljárások miatt nyilvánvalóan ésszerű. Ezek után megpróbálom néhány fontosabb csomópontban kifejteni a Fidesz álláspontját az új Gt.vel kapcsolatban, hiszen világos, hogy az a vita, hogy teljesen új törvényt kellett volna alkotni vagy a régit módosítani, inkább jogelméleti probléma, semmint az a megoldás, ami a gyakorlatnak megfelelő, hogy a kodifikációs k önnyebbségek miatt egy formájában teljesen új Gt. kerül a parlament elé megvitatásra. Nézzük először a társaságok és a társasági törvény rendszerének a kérdését ebben a Gt.ben. Az új törvény megtartja azt a klasszikus kódexszerkesztési módszert, amely sz erint a valamennyi társaságra általánosan vonatkozó normákat a törvény elején egybegyűjtve, általános részként fogalmazzák meg, és ezt követően az egyes társasági formákkal kapcsolatban már csak speciális szabályokról kell szólni. A jelenlegi törvényben tö bb olyan jogintézmény is létezik, amelyet az általános részből kihagyva, minden egyes társaságnál vagy többnél különkülön szabályozott a jogalkotó, miközben az adott tárgykörben felmerülő problémák, a szabályozandó kérdések és a jogi megoldások lényegében hasonlóak egymáshoz. Ilyen például a kizárás intézménye, amely a részvénytársaságtól eltekintve egyébként mindegyiknél sajátos szabályok szerint működik. Ezeket a szabályokat az új törvényben a korábbinál következetesebben kívánja kezelni az előterjesztő, és a tervezet szerint a jelenleginél sokkal tartalmasabbá válna az általános rész, az egyes társaságok szabályai pedig ennek megfelelően redukálhatóak. Az általános rész terjedelmesebbé válását eredményezte az is, hogy ide kerültek át a törvény végéről az átalakulás szabályai, azzal a logikával, hogy az átalakulás egyszersmind társaságalapítás, illetve megszüntetés is, márpedig az általános rész tartalmazza az alapítás és a megszüntetés általános szabályait. A társaságok rendszere csak egy ponton változott jelentősen, nevezetesen a tervezet szerint az egyesülés nem minősülne gazdasági társaságnak, hiszen az ismert szabályok szerint céljait, és ennek megfelelően működését tekintve is eltér a gazdasági társaságoktól, hiszen nem nyereségszerző, üzletszerű gazd asági tevékenységet folytat, hanem a tagok tevékenységének összehangolására jött létre, azaz másodlagos céllal.
