Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
901 E sajátosságokra tekintettel a tervezet kiiktatná az egyesülést a gazdasági társaságok sorából, de nem törölné el a föld színéről ezt az együttm űködési formát, hanem magában a társasági törvényben mint az érdekelt tagok együttműködésének jogi kereteket biztosító jogi személyt szabályozná. Kimondaná továbbá azt is, hogy a nem gazdasági társaságként kezelt egyesülésre a gazdasági társaságok szabálya it kell alkalmazni. A mi meglátásunk szerint ez a szabályozási megoldás elfogadható. Tudjuk, hogy a törvénytervezet elkészítésénél sokkal drasztikusabb változtatás gondolata is felmerült. Volt javaslat arról, hogy meg kellene szüntetni a korlátolt felelőss égű társaságot mint különálló társasági típust, és egységesen részvénytársaságként kellene szabályozni azokat a társaságokat, ahol a tagok a társaság tartozásaiért való felelősségük nélkül vehetnek részt a társaságban, és a társasági tagsági jogok átruházh atók. Ezen felvetés nyilván azt is magával vonta volna, hogy ezen a részvénytársasági formán belül különbséget kell tenni aszerint, hogy a társaság a nyilvánosságnak fel akarjae kínálni a részvényeit, s ekként a nyilvánosságtól tőkét gyűjteni vagy sem. Ny ilvánvaló, hogy a mostani megoldás, amit a törvény választott, a logika alapján működik; a magyarországi társasági jog eddigi története arról szól, hogy az élet általában mindig messze megelőzte a jogi szabályozást, és a társasági jog hiányai mindig akkor jelentkeztek igazán, amikor a társaságok működése, az ott felvetődő jogi problémák rámutattak a joghézagokra, illetőleg hiányosságokra. Én úgy ítélem meg, hogy a mostani megoldás, az, hogy a törvény nem vetett fel drasztikusabb változtatást, logikus és ind okolható, hiszen van ugyan elég sok tapasztalat a társaságok jogi működésével és gazdasági működésével kapcsolatban, de az óvatosság talán nem árt ezen a területen, mielőtt még egy teljesen új társasági logika szerint felforgatjuk a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat. Azonban ennek az elvetett javaslatnak mégis volt annyi hatása, hogy a törvény előkészítői felismerték és elismerték, hogy létezhetnek olyan átmeneti állapotban lévő részvénytársaságok, amelyek ugyan részvénytársasági formában alak ulnak meg, mert az alapítók esetleg a későbbiek során elképzelhetőnek tartják a nyilvános tőkegyűjtés megkísérlését, de egy ideig még nem kívánják kihasználni a nyilvánossághoz fordulás lehetőségét. Az ilyen társaságokra talán kár rákényszeríteni a részvén ytársaságokra vonatkozó valamennyi szabályt, lehetővé kell tenni számukra, hogy egyszerűbben, kevesebb megkötés mellett működjenek. Ennek érdekében a törvénytervezet bevezetné a zártkörűen működő és nyilvánosan működő részvénytársaság fogalmát, amely alapt ípusok között éppen az a különbség, hogy az egyik részvényeit nem hozzák nyilvánosan forgalomba. A zártkörűen működő társaság több ponton is felmentést kap a törvény szigorú szervezeti és működési szabályainak betartása alól. (10.40) Az előkészítő munkálat ok során felmerült még, hogy a közös vállalatot mint gazdasági társasági típust meg lehetne szüntetni, hiszen nem igazán klasszikus kereskedelmi társasági formáról, hanem csupán a szocialista társasági formák egyikének továbbéléséről van szó, és a gyakorla tban nem annyira igénylik létét, hogy ez egy önálló társasági típus legyen. Végül azonban a kodifikációs bizottság azt az egyszerű megoldást választotta, hogy meghagyta a közös vállalat szabályait, nem bolygatva a még esetlegesen működő néhány ilyen társas ágot, nem kényszerítve őket esetleges átalakulásra vagy más formájú megszűnésre. Tekintettel arra, hogy itt tényleg kevés társaságról van szó, itt el lehetett volna gondolkozni egy merészebb megoldáson, szemben azzal a felvetéssel, amelyről az előbb szólta m, hogy volt olyan javaslat, amely tényleg merészebb formában a kft.ket is a részvénytársasági forma alá sorolta volna, és ott határozott volna meg speciális szabályokat. Ott mi egyetértettünk azzal, hogy a jogelőkészítő és kodifikációs bizottság óvatosab b volt, itt ugyanis nagyon nagy számú vállalatról van szó.
