Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
899 A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Áder János) : Tiszt elt Országgyűlés! Soron következik a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/4745. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4745/14. számon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Tisztelt Országgyűl és! Most az elmaradt elsőkörös felszólalásokra kerül sor 20 perces időkeretben. Elsőként Kósa Lajos, FideszMagyar Polgári Párt, őt követően pedig Sepsey Tamás, Magyar Demokrata Fórum, következik szólásra. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak. KÓSA LA JOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Élt 10 évet - minden bizonnyal ez a sírfelirat kerül majd az 1989. január 1jén hatályba lépett 1988. évi VI. törvény fejfájára, ha a parlament elfogadja a kormány által beterjesztett új társasági törv ényt. A törvénytervezetet valószínűleg az Országgyűlés őszi ülésszaka fogja tárgyalni - azért valószínűleg, mert az előzetes egyeztetések nem tették világossá, hogy mikor kerülhet sor a tárgyalásra; nagyon örülünk, hogy ősszel sorra kerül , s a tervek sze rint novemberre várható a határozathozatal a Gt. ügyében. (10.30) Ha a tervezett hatályba léptető rendelkezése jelenlegi formájában emelkedik törvényerőre, akkor az új törvény a kihirdetését követő 180. napon, azaz valamikor májusban léphet hatályba. Felve tődik a kérdés, hogy miért kell tíz év elteltével új társasági törvényt alkotni. Talán a '88as törvény nem volt elég korszerű vagy nem elégített ki mindent, amit a gazdaság mint igényt támasztott? Nem volt ilyen alapvető baja, hiszen tízezrével jöttek lét re gazdasági társaságok, a Gt., a jelenlegi Gt. ideje alatt a piacgazdaság robbanásszerűen fejlődött, sőt, a privatizációnak is - előbb a spontán, majd később az államilag irányított és felügyelt privatizációnak is - kellő keretet tudott adni a Gt. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ez a törvény hibátlan volt. Az alkalmazás során kialakult gyakorlat megmutatta, hogy a szabályozás sok helyen hiányos vagy nem kellően hatékony. Ezekben az esetben a bíróságokra várt volna az a feladat, hogy a bírói jogfejlesztésn ek az írott jogforrások mellett még megengedhető módszereivel ezeket a problémákat megoldja. A bíróságok azonban az esetek jó részében úgy ítélték meg, hogy a törvényből közvetlenül levonható következtetéseken nem terjeszkedhetnek túl, és az általuk észlel t problémák megoldása érdekében jogszabályért kiáltottak. Persze, a bíróságok ténykedése így is értékes és érdekes, hiszen legalább rámutattak azokra a pontokra, ahol a jogi helyzet egyértelművé tétele érdekében jogalkotásra volt szükség, sőt, bizonyos ese tekben már a megoldásokra is készen szállítottak ötleteket. Amikor '88ban elkészült a Gt., a törvényalkotónak olyan viszonyokat kellett szabályoznia, amilyenek még nem működtek, ezért a lehetséges problémákat, a tipikus jogvitákat csak elméletben lehetett előrevetíteni és szabályozni. Az akkori "mit?" és "hogyan?" kérdésekre is ki kellett találni az előzmények nélkül álló választ. Mára, azt hiszem, elég világosan felmérhető, hogy az élet milyen problémákat produkált, s a "mit szabályozunk?" kérdésre tehát a gyakorlat jórészt megadja a választ. Ennyivel tehát mindenképpen könnyebb helyzetben van ma a parlament. A "hogyan?" kérdésre is magabiztosabb válaszok várhatók, mint tíz évvel ezelőtt, mert az adott esetben legalább az világossá vá lhatott az elmúlt tíz évben egyegy jogintézménnyel, szabállyal
