Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ülésnap megnyitása - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
898 jogsegélyszolgálat, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű, könnyen hozzáférhető, több nyelvű információs anyag, ami a potenciális kérelmezőket útbaigazítja, abban az esetben valóban rövid. Magyarországon ingyenes jogsegélyszolgálat csak rendkívül korlátozott mértékben áll a rászorulók rendelkezésére. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy itt felsoroljam ezt az öt vagy talán hat szervezetet, megérdemlik, hiszen ezek a szervezetek folyamatos any agi gondokkal küzdenek, és talán egy kis erkölcsi elismerés, ha a Magyar Országgyűlés falai között megemlítjük őket. Ilyen például a Martin Luther King Egyesület. Szeretném elmondani, hogy '94ben is még 800 ezer forint éves költségvetési támogatást kapott a Magyar Országgyűléstől - az előző évben már csak 300 ezret. Ez nem munkájuk színvonalának csökkenését jelenti, lehet, hogy talán elismertségi probléma. Ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, a Mahatma Gandhi Egyesület, a MEOK, a Menedék, az Ökumenikus Szere tetszolgálat, illetve a Migránsokat Segítő Egyesület. E szervezetek szolgáltatása elsősorban a fővárosra, illetve a nagyobb városokra, vidéki városokra korlátozódik. És mégis, mi történik azokkal az európai kérelmezőkkel, akiknek kérelmét érdemi vizsgálat nélkül, formai vagy más okokkal elutasítja a menekültügyi hatóság? Amennyiben az ENSZ menekültügyi főbiztossága budapesti kirendeltségének tudomására jut, akkor kapcsolatba lép a menekültügyi hatósággal az eljárás megindítása érdekében. Amennyiben a helyze tet nem tudja ilyen módszerrel orvosolni, saját mandátuma alapján lefolytatja az eljárást. Néhány számadat, amely a főbiztosság munkájának döntését reprezentálja. 1990ben 450 kérelmezőből 12t ismert el, 1994ben 230 kérelmezőből 15öt ismert el, '96ban 515 kérelmezőből 106ot ismert el; összesen 2698 kérelmezőből 262 személy kapta meg a menekültkénti elismerést. Érdekesebb a helyzet, ha a menedéket kérők repülőn érkeznek. A külföldit, amennyiben nem felel meg az idegenrendészeti törvény előírásainak, a h atárőrség nem lépteti be az országba, hanem visszairányítja a senki földjére, azaz a reptéri tranzitba, amit - ki tudja, milyen okból - a területenkívüliség fikciója övez. Ettől kezdve a visszafordított személy a tranzitváró foglya. Ha megbetegszik és fizi kailag egy, a főváros területén levő kórházba szállítják, nem kap erről hivatalos okmányt, hiszen nem lépett be az országba, hivatalosan nincs az ország területén. Másfelől mégsem a senki földje a tranzitváró, hiszen a magyar jogszabályok vonatkoznak rá. R endbontás esetén az ORFK reptéri biztonsági főigazgatósága jár el. Erőszakos cselekmény bekövetkezése esetén a reptéri biztonsági főigazgatóság intézkedni köteles, halaszthatatlan esetben a fegyveres beavatkozás megengedett. Speciális az itt menedéket kérő k helyzete, hiszen ügyükben két idegenrendészeti hatóság is eljár. A határőrség mellett tehát az RBF bűnüldözési osztálya is párhuzamosan, szinten versengve jár el. A menekült státusz iránti kérelmet az RBF bűnüldözési osztályának külön felkészítésben nem részesült munkatársai veszik át, ők értesítik a főbiztosságot is. De ők nincsenek felhatalmazva a szál valóságos elvarrására, ugyanis a beléptetés vagy a kiutasítás már a határőrség feladatai közé tartozik. Önök talán, képviselőtársaim, azt mondhatják, hog y nem igazán a törvényről szóltam, sokkal inkább másról, eljárásjogi kérdésekről, idegenrendészetről. Ezt azért tettem, mert azt gondolom, hogy ezzel a törvénymódosítással párhuzamosan felül kellene vizsgálni az idegenrendészeti törvényünket is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és az eljárásokat egyszerűbbé, könnyebbé kellene tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A további hozzászólásokra a vita kés őbbi szakaszában kerül sor. Az általános vitát elnapolom, folytatására várhatóan a jövő heti ülésünkön kerül sor.
