Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ülésnap megnyitása - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ):
897 lépések és az illegális migráció kontrolljára törekvő nemzetközi együttműködésben való részvétel az európai uniós tagállamok helyeslésével találkozik, addig feszültsége t fog okozni, ha Magyarország megpróbálja a határait nyitva tartani a szomszédos országokban élők kisebbségek rendezett beutazása, beköltözése céljából. A legkényelmesebb megoldás az lett volna az integráció, illetve a kisebbségvédelem dilemmájára, ha lega lább Románia és Szlovákia ugyanabban az időben vált volna vagy válhatna az Európai Unió tagjává. De mint tudjuk, erről utólag már felesleges beszélni. Ezt a megközelítést tükrözték azok az alapszerződések, amelyeket ez a kormány ebben a terminusban megkötö tt Szlovákiával és Romániával, melyekben a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy támogatják a másik fél törekvését az Európai Unióba, a NATOba, a nyugateurópai unióba, könnyítik a határok átjárhatóságát és a vámellenőrzést. (10.20) Magyarország 198 9ben csatlakozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez és az 1967. évi New Yorki jegyzőkönyvhöz. Az ENSZ főtitkáránál történő letétbe helyezéskor, 1989. március 14én a következő nyilatkozatot tette: a Magyar Népköztársaság az 1 . cikk B) fejezetének a) változatát fogja alkalmazni a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény szerinti kötelezettség teljesítése céljából. Ez gyakorlatilag a magyar hatóságok felelősségét az Európán belüli események menekültjei menedékkérelmeinek megviz sgálására korlátozza. Ez az egész földrajzi korlátozás néven vonult be a szakirodalomba, és 1992től nyugateurópai nyomásra folyamatosak azok a törekvések, amelyek a földrajzi korlátozás feloldására irányulnak. Ennek céljából is születhetett meg ez a törv énymódosítás. Ilyen intézményt - mármint földrajzi korlátozást - az egyezményt aláíró 128 országból csak Kongó, Madagaszkár, Málta, Monaco és Törökország alkalmaz; Olaszország 1990ben oldotta fel ezt az intézményt. És nagyon érdekes az, ahogyan Magyarorsz ág gondolkodik vagy gondolkodott a földrajzi korlátokról, hiszen Törökországot és az egykori Szovjetunió teljes területét Európának tekintette. A menekültek ügyével speciális esetben az ENSZ menekültügyi főbiztosságának budapesti ké pviselete jogosult foglalkozni. Melyek ezek az esetek? Az Európán kívüli események menekültjei. Az egyezmény 1. cikkének b) pontja értelmében tehát elvileg nem a kérelmező állampolgársága vagy hontalan esetében a szokásos tartózkodási helye dönti el, hogy ügyével magyar hatóság vagy a főbiztosság foglalkozik, hanem az, hogy az üldöztetés vagy annak veszélye Európában vagy azon kívül fenyegette. Érdekességként el kell mondanom: nem volt olyan eset a főbiztosság történetében, hogy európai fenyegetettség miatt fordult volna a főbiztossághoz nem európai illetőségű állampolgár. A másik csoportot azon európai kérelmezők alkotják, akiknek kérelmét kompetens magyar hatóság pusztán formai okokra hivatkozással, vagy más, nem az egyezményen alapuló okkal utasítja el. E z esetekben a kérelmezők jogi helyzete megegyezik az Európán kívüli kérelmezőkével. A leggyakoribb ilyen eset, amikor a kérelmező elmulasztja a menekültként való elismeréséről szóló nyilatkozatot 72 órán belül megtenni. Ebben az esetben elvileg nincs helye az elutasítás utáni fellebbezésnek. Hadd mondjam el, hogy nagyon kényelmetlen helyzeteket teremt ez a 72 óra. Volt egy olyan állampolgár, egy albán asszony, aki a kérdéses időszakban szült, és ezt sem tartották a magyar hatóságok megfelelő igazolásnak arr a vonatkozóan, hogy nem jelentette be 72 órán belül a menekült státusz iránti kérelmét. Amennyiben tehát a kérelmező elmulasztja a meglehetősen rövid és a fentiek miatt szigorúnak tűnő határidőt, az azzal a következménnyel jár, hogy menedékjogi kérelmét ér demben nem vizsgálja meg a magyar hatóság, annak ellenére, hogy erre szerződésben kötelezettséget vállalt. Bár meg kell állapítani, hogy maga az egyezmény nem rendelkezik az eljárásjogi kérdésekről. A 72 órás határidő, azt hiszem, nem olyan túl rövid, de a bban az esetben, ha nincs az egész országra kiterjedő ingyenes
