Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz):
90 nyilvánvaló, mert ez egy olyan kijelentés, mintha azt mondaná a mostani magya r kormány, hogy Magyarországon a privatizáció során semmit sem adtak el külföldieknek, mert a privatizált vagyonokat a külföldiek szinte kivétel nélkül hazai bejegyzésű cégeken keresztül tulajdonolják. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Úgy van!) Miért nem elegendőek azok a korlátozások, amelyekkel a kormány - tegyük föl: jóhiszeműen - megpróbálja a külföldieket kirekeszteni a földtulajdonszerzésből? Milyen feltételeket is javasol a kormány? Először: a szóban forgó cég Magyarországon legyen nyilvántartá sba véve, öt éve folytasson mezőgazdasági tevékenységet, telephelyén vásároljon földet és alkalmazzon bizonyos képesítéssel rendelkező mezőgazdasági szakembert. Első látásra is nyilvánvaló, hogy a föltételek közül több könnyen teljesíthető. Egy olyan korlá t van, amelyről érdemes hosszabban beszélnünk és megvizsgálnunk, hogy valóban korlátot jelente. Ez pedig úgy hangzik, hogy öt éve mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia. Szeretném önöknek elmondani, hogy ez a feltétel is könnyen teljesíthető. Szeretn ém önöknek idézni az önök kormányának mezőgazdasági államtitkárát, aki a következő nyilatkozatot tette: "Ha ez a törvényjavaslat, amit a kormány beterjesztett, a parlamentben elfogadásra kerül, akkor még idén, az 1997es esztendőben 600 ezer hektár kerülhe t úgy külföldi tulajdonba, hogy a külföldiek csak azokat a cégeket vásárolják meg, amelyek egyébként már most jogosultak arra, hogy külföldiek benne tulajdont szerezzenek, mert eleget tesznek az önök módosítási indítványa által megszabott követelményeknek. " Tehát már most, 1997ben 600 ezer hektár termőföld kerülhet külföldi kézbe; az önök által javasolt ötéves korlát jól láthatóan kijátszható. Örömmel láttuk, hogy a kormánypárti képviselők tettek kísérletet arra, hogy megpróbálkozzanak azzal, hogy módosító indítványok révén további korlátokat építsenek be a külföldiek földtulajdonszerzése elé. A szándékot méltányoljuk, az eredményt azonban nem tartjuk kielégítőnek, mert ugyan további korlátokat sikerült beépíteni, de egyik korlát sem tűnik alkalmasnak arra, hogy teljes egészében megoldja azt a problémát, hogy külföldi Magyarországon ne szerezhessen termőföldet. Egyetlen világos példát szeretnék idézni az önök számára, hogy az ötéves korlát miképpen játszható ki a legkönnyebben. Ha egy külföldi céget alapít M agyarországon, akkor a földet eladni kívánó magyar magánszeméllyel egyszerre két szerződést köt: köt egy bérleti szerződést, és kér egy halasztott hatályú, opciós adásvételi szerződést. Öt év elteltével automatikusan a tulajdonába megy át a föld, ami pedig azt jelenti, hogy ilyen szerződési háttér mellett már a szerződés megkötésének pillanatától lényegében úgy tud bánni a földdel és az abból fakadó hatalmi befolyásával az adott falusi közösségben, mintha a föld már a tulajdonában lenne. Szeretném, ha belát nák, hogy ezekkel a megoldásokkal - még egyszer ismétlem - az önök által talán jóhiszeműen javasolt korlátok könnyedén megkerülhetők, kijátszhatók, az önök által javasolt korlátok nem oldják meg azt a problémát, amelyről beszélünk. Ezek után engedjék meg, hogy azzal a kérdéssel foglalkozzam: vajon helyes dologe magyar polgárokat megakadályozni abban, hogy a tulajdonukban lévő földet akár külföldieknek is eladják? Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ezzel a korlátozással, mármint hogy magyar magánszemé lyek földjüket külföldieknek nem adhatják el, eddig önök is egyetértettek, hiszen az elmúlt három évben nem tettek indítványt arra nézve, hogy ezt az állapotot számoljuk föl. (Vancsik Zoltán: Most is egyetértünk!) Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a föld mint vagyontárgy, természetéből fakadóan különbözik minden más vagyontárgytól, ezért van az, hogy minden jogrendszerben - legalábbis Európában, s így Magyarországon is - más, speciális szabályok vonatkoznak a földtulajdonszerzésre, mint mondjuk, az é rtékpapírok, a nemesfémek vagy vállalkozói társaságok üzletrészeire vonatkozó vagyonszerzési szabályokra. Ez a különbség azért van, mert a föld speciális vagyontárgy. Ki kell
