Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ülésnap megnyitása - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
883 csatlakozott a genfi egyezményt kihirdető nemzetek sorába. A csatlakozási okirat letétbe helyezésekor arra vállaltunk kötelezettséget, hogy csak az európai események miatt menekülők számára nyújtunk védelmet. 1989 óta a magyar hatóságokhoz menekültstátuszért közel 6000 fő folyamodott, és a menekültként el ismertek száma ebben az időintervallumban mintegy 4300 fő. Ez a területi korlátozás azt eredményezte, hogy a magyar menekültügyi hatóság az Európán kívüli menekültek számára nem biztosított menedékjogot, és nem teremtette meg számukra azt a lehetőséget, ho gy a menekültügyi hatóság előtt valószínűsíthessék az üldözésüket kiváltó okok fennállását. Az Európán kívüli menekültek esetében az eljárást az ENSZ menekültügyi főbiztossága budapesti irodája bírálta el. Az elmúlt, mintegy hét évben közel 2700 kérelem ér kezett az ENSZ menekültügyi főbiztosához, és ebből mintegy 260 nyert pozitív elbírálást. A törvényjavaslat szerint, a menekülthöz hasonlóan, szintén önálló jogállást kapnak az úgynevezett menedékesek. Előbb Romániából, majd 1991 nyarától a délszláv válság következtében menekülők ezrei érkeztek több hullámban Magyarországra, akik többségénél a genfi egyezmény szerinti egyéni üldöztetés nem állt fenn ugyan, mégis egyértelmű volt a védelem indokoltsága, hiszen származási országukban életük a háborús események következtében veszélyeztetve volt. Túlnyomó többségük kinyilvánította továbbá azon szándékát, hogy a származási országába mielőbb vissza kíván térni. Az ideiglenes menedék tehát egy újabb, megfelelő jogi keretek nélküli, az élet által létrehozott kategória volt. A mindenkori magyar kormány, a korábbi és a mostani is, humanitárius szempontokat vett figyelembe akkor, amikor ezeknek a menekülőknek védelmet biztosított. A nyilvántartásba vételt követően a menedékesek elhelyezése, a róluk való gondoskodás nem le tt volna lehetséges az állami, önkormányzati, társadalmi szervek és szervezetek együttműködése nélkül. Ezek az események 1988 és 1996 között közel 135 ezer ember gondját hárították az országra úgy, hogy arra - mint ahogy az előbb említettem - jogi szabályo zás nem adott iránymutatást, és a beilleszkedés, ellátás, támogatás terén híján voltunk minden tapasztalatnak. Az előbbiekben már szintén említettem, hogy ezen menekülők nagy része tranzitországnak tekintette Magyarországot, ezzel magyarázható, hogy jelenl eg kevesebb mint 4000 menedékest tartunk nyilván. A jugoszláv térségbeli háborút lezáró daytoni megállapodások és a párizsi békeszerződés megteremtette a béke alapfeltételeit. Erre való tekintettel Magyarország 1996. január 15e után menedékes jogcímen a v olt Jugoszláviából érkezőknek már nem nyújt ideiglenes menedéket. Úgy vélem, itt az alkalom, hogy a törvény elfogadásával, valamint azt követően a végrehajtási jogszabályok megalkotásával megfelelő jogi keretet, megfelelő jogi környezetet biztosítsunk a ha sonló események kezelésére. A külföldieknek a menekültügy körében kezelt harmadik csoportja a befogadottak kategóriája. A befogadottak átmeneti védelmére a Magyar Köztársaság azzal vállalt kötelezettséget, hogy az emberi jogok védelmében szü letett nemzetközi egyezményeket magára nézve kötelezőnek ismerte el. A befogadott az a külföldi, aki országunk területén tartózkodik, az idegenrendészeti szabályok szerint hazájába vissza kellene irányítani, illetőleg ki kellene utasítani, azonban akkor em beri jogai védelmét egy ország sem biztosítaná, sőt, esetleges visszaküldésével kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Ebből a személyi körből azonban befogadott csak az lehet, akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása nem sért nemzetbiztonsági vagy közrendi érdeket, és akinek magatartására törvénytisztelet és a hatóságokkal való maximális együttműködési készség a jellemző. (9.10) Az a külföldi, aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, az idegenrendészeti szabályok hat álya alá kerül. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény tehát meghatározza a védelem feltételeit és korlátait, megteremti a törvényes eljárás garanciáit, kialakítja a részletszabályok kereteit. Mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelembe veszi az ország humanitár ius hagyományait, teherbíró képességét, nemzetközi
