Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP):
868 hisz a közigazgatási munka minősége a köztisztv iselők szakmai felkészültségén és hivatástudatán is múlik. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ily módon történő módosítására szükség van, s bízom benne, hogy e módosítási javaslat az itt elhangzott é szrevételekkel, véleményekkel tovább finomítva alkalmas arra, hogy tovább stabilizálja és presztízsében megerősítse a köztisztviselői kart. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Várnai László képviselő úrnak, MSZP. DR . VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény megteremtette a törvény preambulumában is megfogalmazott feltételeit annak, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működ ő pártatlan köztisztviselők intézzék. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak azonban azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a törvény korszerűsítésre, felülvizsgálatra szorul. A jogalkalmazási tapasztalatok kodifikációs korrekciót, míg a kormány közigazgatá si reformjában meghatározott személyzetpolitikai célok érdemi módosítást tettek szükségessé. E cél megjelölését osztják választókerületemben, Kiskunhalason, és a környező községben dolgozó köztisztviselők és érdekképviseleti szervek is. (22.00) A törvényj avaslat előkészítése során egy nagyobb léptékű módosítás körvonalazódott, ami a köztisztviselői kar anyagi és erkölcsi megbecsülését előremutatóan kívánta rendezni, de a nyilvánvalóan még mindig jelen levő költségvetési korlátok ezen igazi áttörést megakad ályozzák. E téren az eredeti elképzelésekkel szemben a benyújtott törvényjavaslat túl szerényre sikeredett. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a benyújtás időpontjában, a nyár elején ennyi volt felelősséggel vállalható, de ha a hatálybalépésig javul - és vélhet ően javul - a költségvetés pozíciója, akkor egy kis javítás még megengedhető. Az ezzel kapcsolatos javíthatóságra később még visszatérek. Nézzük azokat a pontokat, amelyekkel a köztisztviselői kar és az érdekképviseleti szervek is egyetértenek! Az előterj esztett törvényjavaslat jól oldja meg azt a fő célkitűzést, hogy a demokratikusabb, hatékonyabb és magasabb színvonalon működő közigazgatás személyi feltétele hosszú távon biztosított legyen. Örvendetes a tartalékállomány bevezetése, amivel irányítottabbá válik a feladatváltozásnak megfelelő létszámátcsoportosítás, ugyanakkor segítséget nyújt a megszűnt állásból elbocsátott köztisztviselőnek a közigazgatási karrier folytatásához a közigazgatás olyan területén, ahol munkájukra szükség van. Osztom azon képvi selőtársaim véleményét, akik arra utaltak felszólalásukban, hogy a tartalékállomány csak jól működő információs bázis mellett töltheti be szerepét, és kevésbé jelent egzisztenciális biztonságot a kistelepüléseken, illetve a kisvárosban dolgozó köztisztvise lőnek, mert lakóhelyéről elérhető helyen kevésbé valószínű az átcsoportosítás lehetősége, mint a központi közigazgatási szerveknél. Egyet lehet érteni a közigazgatási szakvizsga mindenkire kötelező voltának megszüntetésével, és csak a személyzetpolitikaila g feltétlenül indokolt körben legyen az kötelező. Aki viszont önként vállalja a szakvizsga letételét, az pótlékra válik jogosulttá. Újraszabályozásra kerül a címzetes tanácsosi, főtanácsosi cím adományozása, kibővítve a címzetes szakfőtanácsosi címmel, ill etve a középfokú végzettségű esetében a címzetes főmunkatársi címmel.
