Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
867 Tudom, hogy az élet kényszeríti ki ezt a Ktv. szellemétől idegen megoldást, amely a 10. §ban került m egfogalmazásra. A Ktv. 11/A § (3) bekezdése szerint a képviselőtestület politikai főtanácsadói, tanácsadói munkaköröket hozhat létre a képviselőtestület hivatalában a képviselőtestület és bizottságai döntéseinek előkészítéséhez, illetve a polgármester t evékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Ezt a megfogalmazást sértőnek érzem a hivatali apparátusra nézve. Hisz a teljes önkormányzati hivatal azon munkálkodik, én személyesen ezt tapasztalom az elmúlt 15 éves közigazgatási munkám során, hogy a testületi döntéselőkészítés és végrehajtás megfelelő legyen. Teszik ezt nagy szakértelemmel, pártpolitikasemlegesen. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezidáig következetesen elválasztotta a szakmaiságot és a folyamatosságot képviselők jogi helyzetét a meghatározott ideig pozícióba került politikusétól. Az önkormányzatoknál stabilizálódott a köztisztviselők helyzete, a választások időszakában is szakszerűen működtek a hivatalok. A képviselőtestület, a polgármester kicserélődése esetén i s tudták a dolgukat, sőt ez az apparátus segíti a testület működését induláskor, s az egész ciklusban is. A politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakör ilyen módon való létrehozása megítélésem szerint veszélyezteti az egységes hivatalt, a pártpolitikaseml eges ügyintézést, és még inkább eltávolodik egymástól a polgármester, a képviselőtestület és a törvényességért felelős jegyző, valamint az általa irányított köztisztviselői kar. Úgy gondolom, hogy e posztra jól felkészült, nagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberre lenne szükség. Vajon talále majd minden képviselőtestület ilyen szakembert, aki a határozatlan időre szóló kinevezését megváltoztatja, vagy helyette pártképviselők kerülnek ebbe a munkakörbe jóval magasabb illetményért, mint amilye n a hivatalban dolgozó szakembereké? Ha ezt a törvény nem szabályozza, akkor lesznek önkormányzatok, amelyek külön hivatalt akarnak majd létrehozni politikai főtanácsadókból, egy a polgármesternek, egy a testületnek, egyegy fő a bizottságoknak. Ez talán n yolctíz fő is lehet, létszámuk elérheti ezt a nagyságrendet, és ezt természetesen az önkormányzatnak kell fizetnie. A központi közigazgatási szervek vezetői mellett el tudom képzelni, de önkormányzati hivatalokban ma még testidegennek érzem, különösen kis ebb településeken, s meggyőződésem, hogy többet ártana a légkörnek, mint segítene a munka színvonalán. Tisztelt Képviselőtársaim! A tartalékállomány intézményének bevezetése a köztisztviselők helyzetének stabilitása irányába mutat, de a tervezett szabályoz ás alapján ellentmondást látok. A köztisztviselőt a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. Ha a dolgozót felmentik a munkavégzési kötelezettség alól, kereshet magának másik munkahelyet, így nem fog, mert akkor le kell mondania a végkielégítés feléről. Megítélésem szerint ezzel korlátozzuk a köztisztviselőt, és hátr ányosabb helyzetbe kerül, mint például egy közalkalmazott. A köztisztviselői törvény eddigi egyik nagy fogyatékossága volt, hogy nem rendezte megfelelően a jegyzők, aljegyzők illetményét. Ennek köszönhetően a legtöbb önkormányzat személyi illetmény alkalma zásával tudta pályán tartani jegyzőjét. A jelenlegi javaslat igyekszik pótolni a korábbi hiányt, és - a település lakosságszámához igazítva a jegyzők illetményszorzóját - bevezetésre kerül a körjegyzői illetménypótlék. A kialakított arányok továbbra sem ol dják meg a problémát például a főjegyzők vonatkozásában, mert előfordulhat, hogy egy körjegyző illetménye több lehet, mint a megyei vagy fővárosi főjegyző alapilletménye. Tudom, hogy e törvénymódosítási javaslatot hosszú hónapok óta vitatják az illetékes s zakemberek és érdekképviseleti szervek különböző fórumokon és egyeztetéseken. Számomra természetes, hogy van véleménykülönbség, hogy bizonyos kérdésekben nem egyeznek az álláspontok, de szeretném felhívni valamennyiük figyelmét arra, hogy a köztisztviselő k jogállásáról szóló törvény e módosítása minden bizonnyal évekre meghatározza a központi közigazgatásban, az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők helyzetét, s ezen keresztül a közigazgatás állapotát is,
