Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
832 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az elle nzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kérdezem, kíváne még valaki kétperces hozzászólást tenni. (Nincs jelentkező.) Akkor soron következik Bihari Mihály, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak. DR. BI HARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csendben, de határozottan hadd jegyezzem meg, hogy több mint két órája házszabályellenesen folyik a részletes vita; sajnálom, hogy egyik elnöklő házelnök sem tudta mederben tartani. Kérem, hogy amint én eltér ek a részletes vita szabályaitól, azonnal vonja meg tőlem a szót, figyelmeztetés nélkül. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Most!) A 4. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán, amit Orosz Sándor képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, p róbáltam jogi érvekkel alátámasztani azt, hogy miért fontos annak a kitételnek a kivétele a kérdésből, amely úgy szól, hogy "megkülönböztetés nélkül". Azért, hogy különbséget tehessen a törvényalkotó a belföldi jogi személyek között. Ha ez bennmarad, akkor nem tehet különbséget; nem tehet különbséget abból a szempontból sem, hogy különböző feltételeket szab, nem sérti a tulajdonszerzés szabadságának elvét és a tulajdonszerzés egyenlőségének elvét - a gazdasági alkotmányosság, a piacgazdasággal összefüggő ga zdasági alkotmányosság két fontos elvét. Tehát azért kell kivenni ezt a szűkítő "megkülönböztetés nélkül" utalást, hogy megkülönböztetést tehessen. Azért nem értettem azt, hogy miért szóltak ellene ellenzéki képviselőtársaim, hiszen tudomásom szerint ők is azt akarják, hogy a belföldi jogi személyek között különböző szempontból különbséget tehessenek, például olyan szempontból is, hogy a belföldi jogi személy tulajdonosai között vane külföldi. Mióta ez a vita folyik, önöktől csak ezt hallom - legalábbis az ellenzék egy részétől, Gyimóthy Gézától mást hallottam, de erre majd kitérek a 2. pontra reflektálva , hogy belföldi jogi személy szerezhessen, de olyan belföldi jogi személy ne szerezhessen termőföldtulajdont, akinek a tulajdonosai között külföldi jogi személy vagy magánszemély van. Ha benthagyjuk azt a kitételt, hogy "megkülönböztetés nélkül", akkor például azt a megkülönböztető feltételt sem szabad a jogi személyek esetében kiírni, hogy mondjuk, öt éve hivatásszerűen foglalkozzon mezőgazdasági termelés sel. Azt hittem, hogy ez egy viszonylag egyszerűen belátható jogi érv, és ráadásul hogy ebben a dologban egy irányba húzunk vagy egy irányba gondolkodunk, úgyhogy ez volt az indoka annak, amiért Orosz Sándor képviselőtársammal együtt az ajánlás 4. pontjába n azt javasoltuk, hogy ez kerüljön ki. Természetesen az egy más dolog, ha valaki magát az egész kérdést vitatja, de ha valaki bele tud helyezkedni abba, hogy lehet, hogy mégis ez a kérdés marad, akkor ez a kérdés így jobban szolgálja azt a jogalkotói és az t a politikai célt, hogy a belföldi jogi személyek között különbséget lehessen tenni, például a tulajdonosaik szerint. Hogy hogyan lehet ezt megoldani, az szerintem nem annyira bonyolult dolog, nem népszavazásra való, meg lehet oldani egyetlenegy gazdasági szervezetet, a részvénytársaságot leszámítva. Minden más esetben a belföldi, illetve a jogi személy alanyi köre egyértelműen meghatározható, akár bt.ről, közkereseti társaságról, jogi személyiséggel bíró gazdálkodó szervezetről, jogi személyiséggel nem b író gazdálkodó szervezetről vagy kft.ről van szó. (19.20) Egyetlenegy gazdasági társaság esetében nem lehet a tulajdonosi kört egyértelműen meghatározni, ez pedig a részvénytársaság, mivel ott a részvény szabad vásárlása révén akár naponta változhat a jog i személy tulajdonosainak a köre, akár oly módon is, hogy külföldi jogi személy vagy külföldi magánszemély is tulajdonossá válik. Valószínűleg erre is lehet jogtechnikai megoldást találni, de akkor azt a földtörvénybe be kell tenni az után az általános sza bály után, amely úgy szól -
