Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
833 elnézést, azt hiszem, itt már túl mennék a részletes vita szabályain, mert a földtörvény most nem vita tárgya , tehát meg lehetne csinálni, be lehetne tenni úgy a földtörvénybe a megkülönböztetést, hogy akár még a részvénytársa ságok esetében is meg lehessen akadályozni azt, hogy az a gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai között külföldi magán- vagy jogi személy van, ne szerezhessen tulajdont. Ez egy jogi technikai megoldás. Ez az, ami a 4. ponthoz Orosz Sándorral együtt, ket tőnk által benyújtott kérdés módosítását illeti. Ennek a kérdésnek, valamint a másiknak, nevezetesen a külföldiek tulajdonszerzésének a tilalmával kapcsolatos kérdésnek a feltétele tulajdonképpen három szabályozási tárgykört érint. Ezt a három szabályozási tárgykört szét kell választani. Ebből két általános jogi, törvényi szabály és egy speciális szabály az, ami a három szabályozási tárgykört teljeskörűen lefedi. Az első általános szabály, hogy belföldi jogi személy szerezhessen - majd később - termőföldtul ajdont. Ez egy általános szabály. Ezt tartalmazza a törvénytervezet, illetve a kérdés úgy van feltéve, hogy az állampolgár egyértelműen arra válaszolhasson, hogy ezzel egyetért vagy nem ért egyet. S ha nem fog egyetérteni, miután ügydöntő szavazásról van s zó, akkor belföldi jogi személy sem szerezhet termőföldtulajdont. Ez az első általános szabály. A második általános szabály, hogy külföldi - sem jogi személy, sem pedig magánszemély - ne szerezhessen termőföldtulajdont. Ez a két általános szabály azonban e gy területen érintkezik egymással, azon a területen, amikor belföldi jogi személynek külföldi tulajdonosa van. Ez egy speciális helyzet. Erre a speciális helyzetre egy speciális jogi tilalmat kell beépíteni a törvénybe, mert ebben az esetben a "lex special e derogat legi generale" elve alapján a két általános szabállyal szemben ez a speciális szabály, nevezetesen a belföldinek számító jogi személy esetében, amennyiben annak külföldi tulajdonosa van, mégsem szerezhetne termőföldtulajdont. Itt is különbséget t enne a jogalkotó a belföldi jogi személyek között. Ez a második érve annak, amiért ki kell venni a kérdésből ezt a mondatrészt. Jogalkotási szempontból pedig ezen a három lépcsőn keresztül oldható meg teljeskörűen a vitatott tárgykör, oldható meg az, hogy belföldi jogi személyek szerezhessenek, külföldiek továbbra se szerezhessenek, és ahol érintkezik a kettő és van kijátszási lehetőség - vagy nem is kijátszási lehetőség, csak lyuk van vagy lenne az általános szabályon , arra vonatkozóan egy nem bonyolult jogalkotási feladatként be kell építeni a lyukat betömő, illetve a belföldi személyek esetében, amennyiben külföldi tulajdonosuk van, a termőföldtulajdonszerzési lehetőséget. A 2. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán: felvetődött, és többen h umorizáltak azon, hogy nem kell nyelvészkedni a kormány által benyújtott, a földdel kapcsolatos első számú kérdéssel, illetve a helyére javasolt, aláírásokkal alátámasztott kérdésekkel kapcsolatban. Nyelvészkedni kell, mert valóban törvény által előírt par ancs - a népszavazási törvény írja elő , hogy a kérdésnek és a kérdésre adható válasznak egyértelműnek kell lenni! Ez a kérdés nem egyértelmű. Tessenek úgy olvasni ezt a kérdést, hogy "Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül, és maga a szervezet ne szerezhessen termőföldtulajdont". Arra utalt Szigethy István, hogy ez az utóbbi kitétel, hogy "maga a szervezet", nem azt mondja ki, hogy a külföldi tulajdonban lévő szervezet s a többi, hanem ez minden szervezetnek megtiltja a termőfö ldszerzési lehetőséget. Lehet, hogy önök nem ezt akarták. Lehet, sőt meggyőződésem, hogy nem, mert az ellenzék hozzászólásai nem zárták ki a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési lehetőségét. Viszont Gyimóthy Gé za elmondotta, hogy valljunk színt. Ő mondotta, önmagának feltéve ezt a parancsot, hogy valljunk színt. Ők nem akarják azt, hogy szövetkezetek... (Gyimóthy Géza: Én színt is vallottam!) - tudom, azért idézlek - és belföldi jogi személyek földtulajdont szer ezhessenek. Azt mondta, hogy maradjon az, ami a jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvényben benne van, hogy belföldi jogi személy ne szerezhessen tulajdont. A Független Kisgazdapárt vezetője is aláírta ugyanezt a kérdést, aláírta Demeter Ervin is, az MDF fr akcióvezetője, Gáspár Miklós is, aki a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, valamint Pokorni Zoltán. A négy aláíró közül egy - legalábbis a többihez képest - homlokegyenest ellentétesen
