Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
827 Mit je lent a népszavazás intézménye, tisztelt képviselőtársaim? Ne tartsanak igazán időhúzónak, ha néhány szóval erre is szeretnék kitérni. Nem én mondom, a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága mondta ezt már 1990ben a szabaddemokraták egyik beadványa kapcsán a z akkori, talán perfektebb alkotmányos gondolkodásuknak megfelelő beadvány kapcsán, hogy igen, a népszavazáshoz való jog természetesen magában foglalja a népszavazás kezdeményezésének a jogát, tehát nem lehet senkit az elől az alkotmányos alapjog gyakorlás a elől elzárni, hogy aláírásokat gyűjtsön, és annak kellő számban történő összegyűlése esetén erre vonatkozó jogát érvényesítve kérhesse a népszavazást, amelyet feltétel nélkül ki kell írni. Ennek kapcsán jön a második eleme a népszavazásnak: a véleménynyi lvánítás. Vagy elmennek, vagy nem - az is egy véleménynyilvánítás, ha nem mennek el , és ott "igen"nel vagy “nem”mel kifejezik a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Tehát jóval összetettebb ez a népszavazásra vonatkozó alkotmányos jog, mint azt önök i tt próbálták az általános vita kapcsán érzékeltetni, és azt mondani - sajnos még Bihari Mihály képviselőtársam is publikálásszerű nyilatkozatában azt sugallta , hogy ez a törvényes helyzet: kétféle kezdeményezés van, az egyiket a kormány szeretné, a másik at a nép akarja. Mivel az egyik feltehetően megelőzi a másikat, ezért a törvényes úton jár az az Országgyűlés, amely az első ízben előtte fekvő javaslat kapcsán olyan határozatot hoz, amelyik kizárja az egyébként korábban megkezdett alkotmányos jog érvénye sülését. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül súlyos felelősséget vesz magára a kormánypárti többség; természetesen a kormány a magyar jelenkori történelem legsúlyosabb felelősségét jelentő kérdés eldöntésének kívánt módját kockáztatja. Hogy ez mennyire íg y van, arra is választ kaptunk Eörsi Mátyás államtitkár úrtól a 2. számú módosító indítvány bizottsági vitája kapcsán, amikor az imént felvetett kérdésre, hogy vajon miért szegték meg annyira nyíltan a törvényt, hogy két szavazólapot kívántak előterjeszten i a kétféle kérdés kapcsán, nem pedig a törvény előírása szerinti egy szavazólapot óhajtottak mellékelni a határozati javaslathoz, azt mondták, igen, ez azért van, azért tették ezt - tehát tudatosan tették , mert el akarták kerülni azt, hogy a nép egyfajt a emocionális okból "nem"mel szavazzon arra is, amire pedig nem szabad "nem"mel szavazni: ez a NATOcsatlakozás kérdése. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben a nyilatkozatokban, ezekben a szándékokban, ezekben a folyamatokban mutatkozik meg a kormánynak, a z előkészítőknek a legsúlyosabb felelőssége, és önök ezt kívánják a jelek szerint támogatni! Nagyonnagyon veszélyes helyzet alakulhat ki, és tulajdonképpen már csak hab a tortán a miniszterelnök megalapozatlan, a valóságtól teljesen elrugaszkodott nyilatk ozata, amelyben kijelentette valamelyik szokásos fórumán, hogy azt kívánja a kormány, hogy hétnyolc évig külföldi ne szerezhessen tulajdont. Hát a miniszterelnök el sem olvasta ezt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet itt át akar erőltetni; el sem olvasta a Magyar Köztársaság alkotmányát! Így ezek szerint - mint sok másról - erről sincs fogalma sem. Nincs arról fogalma, hogy ha egy belföldi társaságnak külföldi tulajdonosa van, és ennek a társaságnak föld van a tulajdonában, akkor az külföldi tu lajdonban van. Én azt hiszem, a magyar miniszterelnök a legsúlyosabb felelőtlenségről és politikai következményekkel is járó felelőtlenségről tett tanúbizonyságot ezzel a nyilatkozatával, amellyel szintén a legnagyobb mértékben félre kívánja vezetni azt a közvéleményt, amely amúgy sem lát már tisztán ennek a népszavazásnak a kétféle megközelítése kapcsán. Mi az akadálya, tisztelt képviselőtársaim, valójában annak, hogy önök támogassák, önök eleget tegyenek 320 ezer állampolgár igényének? Nem kell érdemben f oglalkozni vele, szerencsére ezt meg is tiltja a törvény. Önöknek ezt nem kell vizsgálni, nem kell nyelvészkedni, mint ahogy Szigethy képviselőtársam tette az imént, nem kell belekötni a kérdésbe, a fogalmak tisztázásába, mert akkor bele lehet kötni a korm ány által javasolt kérdésekbe is, abba, hogy mi az, hogy külföldi természetes személy, kérdezhetném én, ha bele akarnék kötni. De ez úgy, ahogy van, elfogadhatatlan - mert hiszen ki a külföldi természetes személy? Állampolgárság, otthonos, kettős állampolg ár? Mi a
