Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
821 Ugyanis arról van szó, hogy a jog szerint a föld birtoklása, használati joga és a föld rendelkezési joga nem u gyanaz. Ne tessék keverni! Mert a magyar jog szerint a rendelkezési jogban ez az utóbbi jelenti, hogy eladhatom, leterhelhetem. Ma egy zsebszerződéssel ezt nem lehet elintézni, legfeljebb az előbbi kettőt: csak birtokolhatom és használhatom. Tehát külföldi ek kezében rendelkezési jog hivatalosan ma nagyon szűk körben van - és ezt a kettőt többször keverte. Elnézést, hogy feltartottam a tisztelt Házat, ezt szerettem volna helyre tenni, és hogy sok tanult barátom mellett feltűnt nekem, ezért elnézésüket kérem. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percre adok szót Göndör István úrnak, Magyar Szocialista Párt. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelettel kérem az e lnök asszonyt: térjünk vissza oda, arra a részletes vitára, ami a napirend szerint szerepel, mert az a meggyőződésem, hogy itt hosszúhosszú percek óta a 4749es, a termőföldről szóló törvényről beszélünk. (18.30) És egyetlen gondolatot hadd tegyek hozzá, ami idetartozik a módosító javaslathoz. Tisztelt Képviselőtársaim! A választóink, az állampolgárok tökéletesen tudják, mit takar ma már az a szó, hogy gazdasági társaság: annak lehetnek magyar és külföldi tagjai. És amit Gyimóthy úr olyan sokszor elmond, a 300 ezer aláírás: hadd mondjam el a személyes tapasztalatomat, és nem nevezem meg azokat a pártokat, akiknél én vettem egy egész hétvégén a fáradságot, körbejártam, hogyan gyűjtik az aláírást. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden egyes helyen majdnem elkerge ttek, és csak ez volt a kérdés: akar népszavazást földkérdésben vagy nem akar. A kérdésről, ami itt szerepel, szó sem esett! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Glattfelder Béla: Rágalom! Ott volt minden a lapon! - Közbeszólás az ellen zéki pártok padsoraiból: Nem ismeri a képviselő úr a törvényt!) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Két percben adok szót Gyimóthy Géza úrnak. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Francz képviselő úrnak kénytelen vagyok reagálni, bár az általános vita valóban ezt a kérdést érintette, de nem kerülhetjük meg ezt a kérdést. A rendelkezési jog, tisztelt képviselőtársam, nyilván azt jelenti, hogy a cégbíróságokon az átalakult szövetkezetek, tehát részvénytársaságok esetében a részvények többségét - nagyon sok átalakult magyar szövetkezetben vagy egyéb gazdasági társaságban - megszerezték a tisztelt külföldiek. Figyelmébe ajánlom azokat az újságcikkeket, ahol megjelenik akár a 99 évi vagy esetleg kisebb tartós bérlet. Én a rend elkezési jogot így értem. Az egyszerű gazdát, az egyszerű magyar embert nem érdekli az, hogy gyakorlatilag elvettek előle a falu határából bizonyos földterületet: ön is említett több ilyen esetet. És mindenki tudja: vannak ilyen esetek. Ott a rendelkezési jog egyértelműen már a külföldié. Tény, hogy a magyar magánszemély és akár a kis vagyonfelélő magyar szövetkezet is ki van zárva abból a lehetőségből, hogy ő a földet a jogi személyeknek... És ugyanolyan rossz lehet véleményem szerint, ha a termőföldtörvén yt módosítják, mert ő is egyértelműen kisebb területet tud bérelni, mert nyilván a magánszemélyek is majd annak a gazdagabb, tőkeerősebb külföldinek fogják odaadni, mondjuk, haszonbérletbe a földet, mint a magyar erőgépekkel rendelkező magyar jogi személyn ek. Tehát a kérdés itt most ebben szektorsemleges, és ez magyar nemzeti kérdés. (Francz Rezső: A tárgyra!) Még egyszer mondom - a tárgyra térünk : a rendelkezési jogot úgy kapták meg, tisztelt képviselőtársam, hogy ha a földhivatalban ugyan még nincs is b ejegyezve, de a cégbíróságokon már
