Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
818 önök sem tagadták azt, hogy ebben az átmeneti állapotban - amikor a tulajdonviszonyok rendezetlenek, újságokban naponta j elennek meg azok a konkrét esetek, a mai napokban is - a jogi személyek több mint ezer hektárt tudnak tartós bérletbe - normandiai vagy az Európai Unió országaiból jövő gazdag külföldiek - kivenni. Gyakorlatilag azt a földterületet elveszik a magyar gazdát ól, és valóban egy latinamerikai típusú, cselédsorba süllyesztő nagybirtokos gazdaság lesz. Nem ezt akarják önök sem, még a jogi személyek sem, tisztelt képviselőtársaim! Most ne azon vitatkozzunk, hogy az Agrárszövetség egyik része - vagy az elnök - mit mondott, hanem arról, hogy a kormány és a 4. pontban lévő, BihariOrosz képviselők által jegyzett módosítás világossá teszi, hogy önök a termőföldtulajdonszerzést biztosítani akarják a magyar gazdálkodó jogi személyiségeknek, mi viszont nem akarjuk. Világ os! Önök hivatkoznak egy 75 százalékos közvéleménykutatásra, mi viszont hivatkozunk arra a három hét alatt összejött több mint 300 ezer aláírásra. Itt a két súly nem egyforma, tisztelt képviselőtársak: egyegy reprezentatív közvéleménykutatás, másfelől v iszont a magyar alkotmány biztosította népszuverenitás, a 300 ezer aláírás. Önök vegyék ezt figyelembe, és tisztelt kormánypárti képviselők, bírják rá a kormányukat, hogy vonja vissza az egész termőföldtulajdonra vonatkozó törvényjavaslatát! (Dr. Kertész Z oltán: OECDmegállapodás, Géza!) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben adok szót Szigethy István úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (18.20) DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen azért kértem szót k étpercesben, mert Gyimóthy Géza ismét felvetett egy olyan kérdést, amely a nyári alkotmánymódosítás különböző elemeit szétválasztja - ez pedig téves. A kötelező kiírásnak éppúgy eleme az is, hogy a módosítás tartalmazza a kérdés előzetes szakmai kontrolljá t. Nem lehet akármit aláíratni az állampolgárokkal, és ez egy óriási különbség; a hatályos népszavazási törvényben ez még nincs benne. (Az MSZP képviselői bólogatnak.) A két kérdést nem lehet különválasztani. Ez viszont akkor fölveti azt a kérdést, hogy ha az ellenzéki népszavazási kérdőíveken szereplő kérdés most megjelenik módosító indítványként, akkor az ellenzéket nem köti az a szöveg, hiszen a szükséges javításokat el lehet ezen végezni. Csak akkor kötné, ha az a kérdés kerülne népszavazásra, amelyre a z aláírásokat gyűjtötték. Ezzel az a gond, hogy több szakmai problémát vet fel. Az alkotmányügyi bizottságban foglalkoztunk ezzel; nem akartam eddig itt elmondani, de úgy látszik, hogy szükséges. Az alkotmányügyi bizottság, de általában a parlament a törvé nyhozási munkában jogilag nem tudná igazán értékelni a föltett kérdést, mert több fogalom tisztázatlan benne. A magyar jog nem ismer olyat, hogy "közvetett tulajdonszerzés." Ezzel nem tudnánk mit kezdeni. Ilyen törvényt nem lehet hozni. Nem tartalmazza a k érdés az időbeli korlátot, ez pedig egy negatív megállapításnál szükséges, hiszen akkor kérdés, hogy hogyan lehet ezt a tilalmat valaha feloldani, akár az Európai Uniónál. A kormány által előterjesztett kérdés ezt tartalmazza. A problé ma az, hogy addig, amíg egy másik BihariOroszjavaslat a jelenlegi helyzet rögzítését tartalmazza, amiben többek között öröklés útján és még egyéb címeken szerezhet a külföldi tulajdonjogot, az ellenzéki kérdés általában megtiltaná. Az ellenzéki kérdés jó váhagyása esetén gyakorlatilag meg kéne változtatni a Ptk.t, és ki kéne zárni a külföldiek öröklését; lakhat az egy szem gyerek akár Székelyudvarhelyen, akár Buenos Airesben. Tehát ezek nagyon komoly szakmai problémák, és nagyon nehéz volt ezekkel mit kez deni. Az egyik leglényegesebb ellenzéki kérdés az ellenzéki kérdésnek az a fordulata, hogy tulajdonképpen
