Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
720 forintra történő átszámításából fakadó különbségek miatti viták megelőzését szolgálja. Ezzel összefüggésben ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy az MNB forintkimutatásai a belső mérleg elkészítéséhe z igazodva szükségszerűen más szemléletben és más tartalommal készülnek. Megítélésem szerint nem helytálló a jelentés azon megállapítása, mely szerint a kormányzati követelések állományváltozása nem követhető nyomon. A parlament elé kerülő táblázatok ugyan is az állományváltozást mind a követelés egészére, mind annak lejárt részére kimutatják. Tisztelt Ház! Az 1996. évi költségvetés végrehajtása a tervezetthez közel álló helyzetet eredményezett, pótköltségvetés benyújtására '95től eltérően nem volt szükség. A kormány a beszámolási időszakban teljesítette a Nemzetközi Valutaalappal létrehozott készenléti hitelprogramban foglaltakat is. A sikeres stabilizációt a külföldi befektetők és hitelintézetek megnyugvással fogadták, s ma már itthon is egyre többen ismer ik el ennek jogosságát és eredményességét. Ugyanakkor be kell vallani, hogy a stabilizáció eredményeit 1996ban még igen kevesen, inkább a vállalkozások érzékelhették mindennapi életükben. Hozzá kell tenni, ez évben a bérek, a nyugdíjak és a családi pótlék ok emelkedése, az infláció fokozódó lassulása mellett, a többség számára már az egyéni élethelyzetek stabilizálódását mutatja, egyes rétegek számára pedig már szerény javulás is megélhető. A kedvező folyamatok természetükből, így például az érvényes nyugdí jmechanizmusból fakadóan, fokozatosan gyűrűznek tovább, és különösen a jövő év elejétől válnak még szélesebb körben érzékelhetővé. Tudnunk kell azonban, hogy minderre az örvendetes fejleményre csak a most tárgyalt, 1996. évi nemzetgazdasági eredmények tala ján nyílhatott lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy az 1996. évi költségvetési zárszámadási törvényt megtárgyalni és a szükséges módosítások után elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót dr. Nyikos László úrnak, az Állami Számvevőszék alelnökének. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , az Állami Számvevőszék alelnöke : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék nyolcadik alkalommal tesz jelenést az Országgyűlésnek a költ ségvetés végrehajtása ellenőrzéséről. Jelentésünk rendeltetése, célja - mint az közismert - az, hogy elősegítsük az Országgyűlés zárszámadási jogának gyakorlását, hogy ezáltal is lehetővé váljon a végrehajtó hatalom gazdálkodásának megítélése. A kormány zá rszámadása és az arról szóló számvevőszéki jelentés révén kerülhet az Országgyűlés olyan helyzetbe - Magyari Zoltán professzor szavaival szólva , hogy a kormány gazdálkodásáról számviteli, jogi és politikai tekintetben bírálatot mondhasson, és annak eredm ényéhez képest a kormánynak felmentést adjon vagy marasztaló határozatot hozzon. Tisztelt Országgyűlés! A Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatait négy füzetbe foglaltuk össze, mint önök azt megkapták. Az 1. számú füzetben vannak azok az általános tapasztal atok, amelyek nem csupán egy esztendőnek, hanem több évnek a gondjait jelzik, és ebben található az a számos, közel félszáz javaslat, amelyeknek a megvalósításával reményeink szerint eredményesebb gazdálkodás lenne folytatható az államháztartásban. Én ezek et a javaslatokat természetesen nem kívánom itt megismételni, és csupán azokra fogok röviden kitérni, amelyek a bizottsági vitákban is érdeklődést keltettek és vitát gerjesztettek. Elsőként a megállapítások, illetve problémák, javaslatok közül a zárszámadá si dokumentumok információtartalmáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Azt gondolom, könnyű belátni azt, hogy a zárszámadási jog gyakorlásához az Országgyűlésnek sok információra van szüksége. Egyetértve az államtitkár úr ezzel kapcsolatos megjegyzés ével, valóban megerősíthetjük mi is, hogy évről évre egyre több információt tartalmaznak a zárszámadási kötetek, egyre több közpénzfajtáról deríthető ki az ellenőrzés során, hogy mi célt szolgált,
