Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
719 volt a következménye. '96ban összesen mintegy 224 milliárd forintos többlet nettó finanszírozási igény jelentkezett, jórészt a költségvetési hiány, illetve a tbalapok finanszírozása miatt. A központi költségvetés bruttó adóssága összesen csak 198,8 m illiárd forinttal növekedett, ami az adósság GDPhez mért arányának nagymértékű, közel 11 százalékpontos mérséklődését eredményezte. Az adósság szerkezete elsősorban az MNBről szóló törvény, továbbá az 1996. évi költségvetésről szóló törvény felhatalmazás a alapján érdemlegesen átalakult, a bruttó belföldi kamatozó adósság jelentősen, 688,8 milliárd forinttal nőtt, ezzel szemben az árfolyamkülönbözetből származó, MNBvel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adósság összességében 460 milliárd forinttal, a költségvetés külföldi adóssága 30 milliárd forinttal csökkent. (9.50) A relatív eladósodottság javulásában, az adósság GDPhez mért visszaesésében a folyó hiány csökkenése mellett jelentős szerepet játszott az, hogy privatizációs bevételek költségveté sbe befizetett része adósságtörlesztésre került felhasználásra. 1996ban a költségvetés a 199596ban befolyt privatizációs bevételeiből összesen 289,9 milliárd forintot fordított ilyen adósságtörlesztési célra. A központi költségvetés 1996. évi finanszíro zása összességében kedvező állampapírpiaci környezetben valósult meg. Ennek következtében jelentősen mérséklődött a hozamszint, s egyúttal javult a költségvetési adósság lejárati szerkezete. A lejárati szerkezet javítása alapvetően két területen következe tt be. Egyfelől a diszkont kincstárjegyek között csökkent az 1 és 3 hónapos és nőtt a 6 és 12 hónapos értékpapírok aránya, másfelől nőtt a piacon eladott államkötvények súlya a finanszírozásban. A kötvényeken belül rendszeressé vált a két- és hároméves fut amidejű fix, valamint a hétéves futamidejű, változó kamatozású kötvények értékesítése. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékkel a folyamatos kapcsolattartás keretében konstruktív és tényszerű volt az együttműködés. Jelentésük korrektül fogalmazta m eg véleményüket, melyből a jobbító szándék ez alkalommal is kiolvasható volt. Mondom ezt annak tudatában, hogy néhány felvetéssel kapcsolatban véleményeink nem egyeztek. Az ÁSZ által jelzett problémákra a részletes választ írásban egy héten belül a tisztel t Ház rendelkezésére bocsátjuk a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. A teljesség igénye nélkül érintenék néhány, ÁSZ által felvetett problémát. A kincstári adatok és az éves beszámolók közötti eltérések számszerű levezetésére, elismerem, valóban nem tö rtént intézkedés. A kincstár működésének első évében azonban nem is volt, mert nem is lehetett elvárás, hogy a kincstári és az intézményi adatok maradéktalanul egyezzenek. A kincstári feladatkör kiterjesztésének is megvannak a maga megvalósítható lehetőség ei, s ezekkel számolnunk kell. A mérleg leltárral való alátámasztottságát mi megfelelőnek tartjuk, mivel a vonatkozó rendelet értelmében a leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás, s mi ennek megfelelően jártunk el. A kincstári egységes számlát é rintő, a kifogásolt többletkibocsátás a költségvetés bruttó adósságát valóban növelte, a nettó adósságot azonban nem, mivel a kibocsátások ellenértéke azonos nagyságban növelte a KESZ állományát. A kifogásolt többletkibocsátás viszont többletpiaci mozgáste ret adott az államadósság menedzselőinek, amire szükség volt. Megjegyzem, az MNB támogatását nem indokolt összekapcsolni a magas KESZszinttel és az arra fizetett kamattal. Az MNB pénzügyi helyzete az 1996. évi monetáris folyamatok következménye, amin nem változtatott volna az alacsonyabb költségvetési betétállomány sem. A magas KESZállomány azért sem jelentett veszteséget a költségvetésnek, mert '96 első felében például a betét után kapott jegybanki alapkamat kifejezetten magasabb volt, mint a költségveté s finanszírozási költsége. A kormányhitelkövetelések kapcsán ismételten rá kell mutatnom, hogy a parlament részére benyújtásra kerülő általános és fejezetdokumentum véglegesített változata - a tervezetektől eltérően - a kormányzati követeléseket csak devi zában tartalmazza. E döntésünk éppen az állományi adatok
