Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
714 Ezek a kedvező fejlemények igenis a következetesen végigvitt stabilizáció ré vén, és csak így voltak elérhetőek. 1996ban ugyanis fordulatszerű változások következtek be a nemzetgazdaságban. A folyó fizetési mérleg hiánya 1,7 milliárd dollárra, a bruttó hazai termék 4 százalékára csökkent. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ez a hiá ny '94ben még közel 10 százalékot ért el. Az államháztartás hiánya - a privatizációs bevételek nélkül - a bruttó hazai termék 3,2 százalékát tette ki, ez az arány '94ben még 8,4 százalék volt. Számottevően mérséklődött a külső és belső eladósodottság is. Az ország nettó adóssága hozzávetőlegesen a negyedével, a tulajdonosi hitelek nélkül még ennél is jobban csökkent. A központi költségvetés adósságállománya a bruttó hazai termékhez viszonyítva oly mértékben mérséklődött, hogy ezzel az európai monetáris un ió feltételrendszerében szereplő 60 százalékos határtól való, '93 végén fennálló távolságot '96ra már a felére csökkentettük. Markáns változások következtek be a jövedelmi folyamatok alakulásában is. A vállalkozások felhalmozási célú saját forrásai az 199 4. évi 246 milliárd forintról '95re 413 milliárdra, '96ra pedig 650 milliárdra emelkedtek, azaz két év alatt több mint két és félszeresükre nőttek. Mindez azt jelenti, hogy pénzügyi oldalról helyreálltak, illetve megteremtődtek a dinamikus beruházási tev ékenység feltételei. Tavaly az adózás előtti nyereség 36 százalékkal nőtt, de például a gépiparban és a könnyűiparban a nyereségnövekedés az 50 százalékot is meghaladta. Szeretném aláhúzni, hogy ez a kedvező tendencia például a 20 és 50 fő alatt foglakozta tó vállalkozási csoportokra nézve is igaz, azaz nemcsak a nagyvállalati szektor pénzügyi helyzetének javulásáról van szó. A privatizáció, a működő tőke beáramlása és a vállalkozások javára végrehajtott jövedelemátcsoportosítás hozzájárultak a gazdaság stru kturális átalakulásához és ezzel a növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Az egyensúlyi viszonyok gyors javulásáért súlyos árat kellett fizetni. Az 1995ben felgyorsult infláció az év végére ugyan 20 százalék alá csökkent, de az év átlagában - a tervezet től eltérően - 23,6 százalékos volt. 1996ban, noha a megelőző évinél kisebb mértékben, de folytatódott a reálbérek és a lakossági fogyasztás mérséklődése. Igaz, így is a megtermelt bruttó hazai termék lényegében ugyanakkora hányadát fordítottuk fogyasztás ra '96ban, mint a rendszerváltás előtti utolsó esztendőben, '89ben. Mindez azt is jelenti, hogy mostanra abban az értelemben lezárult az alkalmazkodási folyamat, hogy az átalakulással járó jelentős gazdasági visszaesés következményeit sikerült feldolgozn i a gazdaság fő arányait illetően. (9.30) Más, egyszerűbb megfogalmazásban: nincs már szükség a fogyasztás további csökkentésére, sőt annak lassú emelkedése is megindulhat '9798ban. A stabilizáció gyors előrehaladásának időszakában komoly eredménynek tek inthető, hogy '96ban sem volt gazdasági visszaesés, sőt az előzetes adatok szerint mintegy 1 százalékos gazdasági növekedés következett be. Különösen kedvező, hogy az export dinamikus emelkedése mellett az év második felétől láthatóan gyorsult a beruházás ok alakulása és maga a növekedés is. Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetés 1996. évi - privatizációs bevételek nélküli - hiánya 134,8 milliárd forint, a jóváhagyott hiány mintegy 58 százaléka volt. A központi költségvetés kedvező helyzetének alaku lásában a gazdaságipénzügyi folyamatok javuló irányzata mellett több egyszeri, nem ismétlődő körülmény is szerepet játszott. A Magyar Államkincstár létrejöttével összefüggésben keletkezett 33,8 milliárd forint egyszeri bevételből 17,4 milliárd forintot a költségvetési fejezetekbe beolvadt alapok '95. évi záró pénzállományának; további 16 milliárd forintot a megszűnt ÁFInál kezelt költségvetési pénzeszközök befizetése eredményezett. Az államháztartás kamatfizetések nélkül számított, az adott évi bevételek és a klasszikus állami feladatokra fordított kiadások különbözeteként értelmezett úgynevezett elsődleges pozitív egyenlege - az említett átmeneti egyszeri bevételekkel is segítve - elérte a bruttó hazai termék 4,4 százalékát. A
