Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
715 többlet ellenére a központi költségvetés a magas kamatfizetések miatt végső soron az említett hiánnyal zárt, ami jól mutatja a korábbi években megugrott állami eladósodásnak a világ számos más országában is megfigyelhető következményeit. Az államháztartás gazdasági szerepének kívánat os csökkenése 1996ban is folytatódott. Az újraelosztás mértéke az 1994. évi 60,9 és az 1995. évi 53,9 százalékról 50,9 százalékra mérséklődött. A bevételeket tekintve - a gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban - az adópolitika középpontjában '96ban elsősorban a befektetés, megtakarítás ösztönzése állt. Mindez abban jutott kifejeződésre, hogy a társasági és a személyi jövedelemadóban '95ben bevezetett, ilyen célokat szolgáló elemek nem változtak, a társasági adóban a beruházások kiemelt ösztönzését é s a válságtérségek, különleges övezetek kedvezményezését gyorsított amortizáció és adókedvezmény, az export növelését az elmaradott térségekben megvalósuló kereskedelmiszálláshelybővítést ugyancsak adókedvezmény segítette. A gazdálkodó szervezetek befizet éseiből a költségvetési évben 399 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami 11,9 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot. A társasági adókulcs '96. évi markáns csökkentése az adómorál javulásával éreztette hatását. Emellett a gazdálk odó szervezetek jövedelemtermelő képességének javulása is erőteljesen közrejátszott abban, hogy a társasági adó címen jóváhagyott 73,9 milliárd forint előirányzatból az adóalanyok - pénzintézetek nélkül - 110,8 milliárd forintot, az éves előirányzat 150 sz ázalékát fizették be. Az előző évihez viszonyítva ez közel 20 milliárd forintos többletbevételt jelentett. Kiemelkedő volt a befizetés decemberben, amikor az adóelőlegfeltöltési kötelezettség alapján is 60 milliárd forint társasági adó folyt be. A vám- és importbefizetések - a vámpótlékcsökkentés megkezdése ellenére - 247 milliárd forintot tettek ki, ezzel a bevételek az előirányzat szintjén teljesültek. Olyan intézkedéseket hoztunk '96ban, melyeknek eredményeként a vámbiztosíték elszámolása felgyorsult. Ennek nyomán a '95 végi 47,5 milliárd forintos számlaegyenleg egy évvel később lecsökkent 32,4 milliárd forintra. Az általános forgalmi adóból '96. évben 515 milliárd forint bevétel teljesült, ami lényegében megfelel az előirányzatnak. Ez az 1995. évihez k épest 91 milliárd forint többletet jelentett. A fogyasztási adóból származó bevétel 222 milliárd forintot tett ki, az éves előirányzat 93 százalékát. Az elmaradást alapvetően két körülmény okozta: egyrészt a gépjárműüzemanyagok forgalmának igen jelentős, a kiskereskedelmi eladásokat illetően 14 százalékos visszaesése, másrészt a háztartási tüzelőolaj értékesítésének a tervezett növekedéssel szemben bekövetkezett csökkenése. Mint önök előtt is ismert, a lakosság befizetései három tételből tevődnek össze: a személyi jövedelemadóból, az illetékekből és a lakosság egyéb befizetéseiből, mint például a bérfőzési szeszadóból és a lakossági vámbevételekből. A lakosság befizetései meghaladták a 419 milliárd forintot. E bevétel 105,5 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ezen belül a személyi jövedelemadóbefizetések jelentik a legnagyobb volument. A magánszemélyektől a központi költségvetésbe 389,4 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be, a 378,7 milliárd forintos előirányzat 102,8 százalék ra teljesült. Az illetékek körében az egyes államigazgatási eljárási illetékek egyre nagyobb hányadát váltják ki az igazgatási szolgáltatási díjak, ami már nem a központi költségvetést illeti meg, hanem a tárca vagy a díjköteles eljárá st lefolytató szerv bevételévé válik. Ezért '96ban az előirányzathoz képest mintegy 0,7 milliárd forintos bevételkiesés keletkezett. Összegzésként mindenképpen hangsúlyoznom kell: míg a bevételi oldalon az elért eredmények többsége elsősorban a kedvező ga zdasági folyamatok következménye, addig a kiadások körében felmutatható pozitívumok a kormány ésszerűen szigorú intézkedéseinek tudhatók be. A kiadások tekintetében mindenekelőtt arra hívom fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés összes felhalmozási célú kiadásainak összege 1996. évben 127,6 milliárd volt, és ezen belül a központi beruházások kiadásai a '95. évi 48,4 milliárd forinttal szemben 67,7 milliárd forintra nőttek.
