Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
649 ELNÖK (dr. Áder János) : Most Kónya Imre következik soron, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita keretében két kérdésről szeretnék szólni; egyrészt az alkotmánymódosítással kapcsolatban a hatálybalépés kérdéséről, másrészt pedig az eljárási törvényről, ezen belül is három, látszólag részletkérdésről, ami azonban véleményem szerint fontos, azonkívül pedig egy alapvető kérdésről, az ajánlási rendszerről. Mindenekelőtt az alkot mánymódosítás: egy olyan kérdésről van szó, ami folyosói beszélgetések során már fölmerült különböző képviselőtársaim részéről. Én őszintén megmondom, hogy amikor Bihari Mihály képviselőtársam az alkotmánymódosítás részleteiről kezdett beszélni, és fölvete tt egy olyan kérdést, ami valóban érdekes kérdés - amit ő úgy minősített, hogy ez látszólag jogászkodásnak vagy formális kérdésnek látszik, de alapvetően lényeges , én azt hittem, hogy erre a kérdésre is ki fog térni, mert ez valóban olyan kérdés, aminek a következményei nagyon lényegesek, és ami fontos alkotmányos problémát vet fel. A hatálybalépés kérdéséről van szó. Egyetértés volt a pártok között az előkészítés során abban, hogy célszerűnek látszik azonos időpontra rögzíteni minden negyedik évben az ön kormányzati, illetőleg az országgyűlési választásokat. Ez azonban egy alapvető problémát vet föl. Nevezetesen: a jelenleg ülésező Országgyűlést és a jelenleg működő Országgyűlést, ugyanúgy, mint a képviselőtestületeket és a polgármestereket, négy évre vál asztották a választópolgárok. A választópolgárok adták a mandátumot a képviselőtestületeknek és a polgármestereknek, ugyanúgy, mint az Országgyűlésnek. Ezt egy utólag meghozott alkotmánymódosítással megváltoztatni, tehát lerövidíteni ezt a mandátumot, úgy érzem, a jogállami kritériumokba ütközik. Azt hiszem, hogy ez elég egyértelmű. A megoldás: amennyiben az országgyűlési képviselők, a jelenleg működő országgyűlési képviselők úgy döntenek, hogy célszerűbb lenne lerövidíteni a mandátumukat és megfelelő időp ontban egy új választást kitűzni, akkor semmi akadálya nincs, mert az Országgyűlés föloszlatja önmagát, és a jogállami sérelem nélkül az egyező vagy legalábbis többségi politikai akarat megvalósulhat és érvényesülhet. Úgy gondolom, az önkormányzati választ ások esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. A képviselőtestület természetesen föloszlathatja önmagát, tehát csak úgy lenne megvalósítható, ha valamennyi képviselőtestület egyöntetűen föloszlatná magát. Én úgy vélem, hogy ez nem reális. Ez esetben tudomás ul kell venni, hogy a parlament a most megválasztott képviselőtestületek, illetve polgármesterek mandátumát nem tudja megrövidíteni, tehát csak a legközelebbi választásra vonatkozhat az a kedvezőnek tartott időpont, amit most esetleg egy alkotmánymódosítá snál vagy egy erre alapuló választójogitörvénymódosításnál ez az Országgyűlés elfogad. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan korlát, amit a tisztelt Országgyűlésnek mindenképpen figyelembe kell venni, ezért a Magyar Demokrata Néppárt egy módosító javaslatot terjesztett elő, amelyben a hatálybalépést, az alkotmánymódosítás hatálybalépését a 2. és 4. § vonatkozásában '99. január 1jével javasolja. Hangsúlyozom, hogy emellett, ha egy többségi akarat nyilvánul meg abban a vonatkozásban, hogy májusban legyen a leg közelebbi választás 1998ban, akkor semmi akadálya nincs, mert akkor a parlamentnek egyszerűen fel kell oszlatnia magát, és a hatályos alkotmány szerint annak rendje, módja szerint megtartani a következő választást. A másik kérdéskör az eljárási törvény. V aló igaz, amit Bihari képviselőtársam mondott Torgyán Józsefre reagálva, hogy ez az eljárási törvény tulajdonképpen nem egy új törvény, hanem összeszedi a hatályos joganyagot, és megfelelő logika szerint egy egységes szabályozást ajánl.
