Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
650 Van azonban néhány pontja ennek az eljárásjogi törvénynek, ahol a Magyar Demokrata Néppárt véleménye szerint - hogy is mondjam - az egységes szabályozás megteremtésével a korábbi szabályozásnál kedvezőtlenebb megoldást alkalmaz. (18.50) Ez pedig abba a körbe is beletartozik, amit részletkérdésnek mondtam, és abba is, amit lényeges dolognak tartok, nevezetesen az ajánlási rendszer, ahol egy sajátos megoldással találkozunk. Itt ugyanis nem lehetséges egyszerűen csak a régi megoldást kodifikálni, hiszen egyfajta aj ánlási rendszer működött az országgyűlési választásoknál, és egy másfajta ajánlási rendszer az önkormányzati választásoknál. Kérdés, hogy ha egységesíteni akarunk, akkor melyik az indokolt. A törvényjavaslat az országgyűlési választásoknál alkalmazott mego ldást javasolja általánosnak, a Magyar Demokrata Néppárt pedig meggondolandónak tartja, hogy különböző garanciális szempontokból az önkormányzati választásoknál alkalmazottat kellene általánossá tenni. Erre a legfőbb indokunk az, hogy az ajánlási szelvénye k gyűjtése minden esetben, de az önkormányzati választásoknál különösen, a szavazás, a választás titkosságának elvét jelentősen korlátozza, hogy ne mondjam: csorbítja. Úgy gondolom, hogy ha ajánlási szelvényeket szedünk, abból az következik, hogy mindenki csak egy ajánlási szelvénnyel rendelkezik. Tehát akinek odaadja az ajánlási szelvényét, feltételezni lehet, hogy őrá fog szavazni is. És különösen akkor, ha egy kis körben, mondjuk, önkormányzati választások idején egy községben, egy kisvárosban valaki vál lalja azt, vagy esetleg éppen nem vállalja, hogy odaadja az ajánlási szelvényét, mert ezzel nyíltan kiáll egy párt vagy egy jelölt mellett, és ezzel egyben a másik jelölttel szemben - ami azért nem közömbös dolog , akkor lehetséges, hogy azt a megoldást f ogja választani, hogy inkább nem adja oda az ajánlási szelvényét; vagy pedig, ha odaadja, akkor nyilvánvalóan a szavazás titkossága sérül, és ez rendkívül aggályosnak mondható. Úgy gondolom, hogy ha ajánlási ív van, akkor mindenki annyi ajánlást tesz, amen nyit jónak lát, és ezért nem kerül olyan helyzetbe az ajánlást tevő, hogy valaki szemrehányást tesz neki, hogy: a másikat ajánlottad, engem pedig nem. Aki ezt nem akarja vállalni, az természetesen nem adja oda az ajánlási cédulát. Ez viszont megint csak ne mkívánatos dolog, mert úgy gondolom, elő kell segíteni azt, hogy minél több jelölt, aki megfelelő ajánlással és háttérrel rendelkezik, indulhasson a választásokon. És majd a választáson a szavazópolgárok, a titkos szavazás alkalmával fogják kiválasztani az t a több jelölt közül, akit a többség erre alkalmasnak talál. Véleményem szerint itt egy téves felfogás érvényesül, amikor úgy érvelnek az ajánlási szelvény mellett, miszerint milyen komolytalan dolog, hogy valaki többet is ajánl. Akik így érvelnek, azok ö sszetévesztik a szavazást és az ajánlást. Szavazni nyilvánvalóan csak egy személyre lehet, de semmilyen elvbe nem ütközik, hogy az ajánlással akár több személynek is lehetőséget kívánjak adni, illetve hozzájáruljak ahhoz, hogy több személy is részt vegyen a megmérettetésen. A Magyar Demokrata Néppárt véleménye szerint tehát helyesebb lenne a két adódó lehetőség között az egységesítést úgy megoldani, hogy a többes ajánlást lehetővé tevő ajánlási ívet válasszuk, tehát hogy aláírással lehessen ajánlani. Ami a látszólag kisebb jelentőségű - vagy inkább azt mondanám, részletkérdéseket - illeti, itt tényleg csak nagyon röviden utalnék arra, hogy a korábbi szabályozás szerint - mondhatom, hogy a hatályos szabályozás szerint - a választási bizottság állandó tagjaina k jelölése úgy történt, hogy a belügyminiszter a jelölést megelőzően a pártok véleményét is kikérte, és úgy szólt a törvény, hogy "személyükre a pártok javaslataira is figyelemmel a belügyminiszter tesz indítványt". Nos, erre utaltam akkor, amikor azt mond tam, hogy nem egyszerűen csak átvettük vagy egységesítettük a korábban sok törvényben lévő szabályozást, hanem némileg módosította is ez a javaslat. Itt például kimarad az, hogy "a pártok javaslataira is figyelemmel".
