Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
645 mondja az országgyűlési képviselők kapcsán, hogy az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Már az is fura, hogy az Országgyűlés mandátumáról beszél, holott man dátuma csak az egyes képviselőknek van, és az egyes képviselők mandátumából áll össze az Országgyűlés mandátuma, és nem vice versa, az Országgyűlésnek magának nincs külön mandátuma. Van működési ideje természetesen, és ezt szabályozni kell. Azt mondja a tö rvény benyújtott tervezete, hogy az Országgyűlés mandátuma az alakuló ülésig tart. Az önkormányzati képviselők esetében azt mondja, hogy az önkormányzati képviselők mandátuma az önkormányzati általános választások napjáig tart. Itt egy eltérés van az önkor mányzatok mandátumának és mandátuma lejártának a meghatározása, valamint az Országgyűlés mandátuma és mandátumának lejárása tekintetében. Még érteném, ha egységesen szabályozná ezt a törvényt, és mind a két esetre az alakuló ülésig terjesztené ki a mandátu mot vagy mind a két esetben a következő választásokig. Én magam ennek vagyok egyébként híve, mégpedig azért, mert megítélésem szerint a választás konstituálja, hozza létre a mandátumot, nem pedig a mandátumvizsgáló bizottságnak a jelentése, nem az alakuló ülés, amelyen a mandátumvizsgáló bizottság jelentését elfogadják. Ezek utólagos törvényességi vizsgálatok, de maga a mandátum a választással keletkezik. Az Országgyűlésnek nincs külön mandátuma, csak a 386 képviselőnek, és a 386 képviselő mandátuma a válas ztásokkal kezdődik, és véleményem szerint a következő választásokig tart. Az alkotmány rendelkezése szerint nem a következő választásokig tart, hanem még tovább tart, az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló üléséig. Igaz, hogy ez nem hosszú idő. A vá lasztások befejezésétől számított 30 napon belül az alakuló ülést meg kell tartani. De akkor is fennáll a kettős vagy párhuzamos mandátumnak a veszélye, nevezetesen az, hogy a korábban megválasztott, még működő parlament mandátuma még nem járt le, az alaku ló ülésig tart, eközben érvényesen és szabályosan megválasztott új vagy részben új 386 képviselő van. Ha történetesen ebben az időszakban kell összehívni az Országgyűlést, közjogi vitára adhat okot, hogy melyik 386 képviselőt kell összehívni. Az alkotmány rendelkezése azt mondja - mert nyilvánvalóan ezért tartalmazza ezt a rendelkezést , hogy a korábban megválasztott Országgyűlést kell összehívni mondjuk egy rendkívüli ülésszakra valami miatt, hiszen még tart a mandátuma az alakuló ülésig. Mi van, ha több országgyűlési képviselő az Alkotmánybíróságnál megtámadja ezt az Országgyűlést összehívó határozatot, és azt mondja, hogy kérem, engem megválasztottak és érvényes, legitim választás alapján országgyűlési képviselő vagyok, ezen az alapon elvárom, hogy engem hívjanak meg vagy engem hívjanak össze alakuló ülésre? Lehet, egyeseknek úgy tűnik, hogy ez inkább egy elméleti vita. Azt gondolom, hogy nagyon egyszerűen rendezni lehetne ezt a dolgot: választástól választásig kell hogy tartson a parlament mandátuma is, összefüggésben azzal, hogy a parlamentnek a képviselőktől elválasztott mandátuma nincs és nem lehet. Az egy más dolog, amikor meghosszabbítja az Országgyűlés vagy megrövidíti saját mandátumát, de ez egy más dolog, mert itt nem erről van szó. Értem és tudom , hogy felvetődött egy olyan érv, hogy ha rendkívüli ülésszakra kell összehívni a választások megtörténte és az alakuló ülés között a parlamentet, akkor egyszerűbb a már működő és korábban mandátumát igazolt Országgyűlést összehívni, mint az új Országgyűlé st, amelynek az esetében még a mandátumokat is igazolni kell. Van ilyen veszély, ezt nem vitatom, de a közjogilag pontos és vitamentes megoldást véleményem szerint mégis a választásoktól választásokig tartó mandátum adná. Most, amikor az országgyűlési képv iselők és az önkormányzati képviselők esetében a választások időpontja hónapszerűen rögzül, megítélésem szerint jó lenne ezt is egyértelművé tenni és rögzíteni. Azt gondolom, hogy nagyon fontos kitérni arra a kérdésre, hogy lehete még általánosabbá tenni a választójogot, lehete bővíteni a választásra jogosultak körét. Ez itt is felvetődött az elmúlt napokban az általános vita kapcsán, de felvetődött az új alkotmány előkészítése kapcsán is. Ha a
