Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
639 A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlé s egyszerre határoz. Ahogy az előbbi esetben is az 1 hónap helyett 8 napot indítványoztam, itt is 8 napot indítványozok a köztársasági elnök ezen jogkörének gyakorlására. Mert a köztársasági elnöknek - ne vegyék rossz néven , akinek formális jogköre van e zekben a kérdésekben, miért ne lenne elég e funkciója gyakorlására 88 nap, hogy elősegítse a 386 tagból álló Országgyűlésnek a munkáját a költségvetési törvény megalkotása tekintetében? Emellett azért, hogy ne lehessen a köztársasági elnö k tekintetében arra gondolni, hogy a köztársasági elnök a pártatlanságát elveszíti akkor, amikor a köztársasági elnök pártatlanságára a leginkább szükség lenne, tehát a kormányalakítási megbízás kiadásánál. Bár megtalálható a '90es Országgyűlés alakulásáv al kapcsolatos iratok között az az akkori pártoknak egyöntetűen tett nyilatkozata, hogy a magyar közjogi berendezkedésnek az a helyzet felel meg, hogy a köztársaság elnöke mindig a legtöbb szavazatot elért párt elnökének köteles kiadni a kormány alakításár a vonatkozó megbízást , de én úgy hiszem, hogy jelenleg az alkotmányos rendünket súlyosan veszélyeztetni látszik az a feltételezés - bizonyos politikai erők részéről , hogy netántán a köztársasági elnök esetleg el is veszítheti - nem a jelenlegi helyzetr e utalok én, hanem általában - a pártatlanságát. Nem szabad megengedni, hogy személyre lebontva ítéljük meg a köztársasági elnök esetében elvárható magatartást. Ezért mi azt javasoljuk, hogy tessék ezt a kérdést feketénfehéren tisztázni, éppen azért, hogy a magyar jogrendet semmi ne veszélyeztesse, az alkotmányos rend fennállását senki meg ne kérdőjelezze. Végül engedjék meg - miután egy kicsit jobban elszaladt az idő, mint ahogy gondoltam , hogy kihagyjam a népszavazásra vonatkozó megjegyzéseimet. De ann yit azért itt is el kell mondanom - teljesen egyetértve Salamon képviselő úrnak az ide vonatkozó felszólalásával : a magyar közjogi felfogás nem engedheti meg, a magyar alkotmányos renddel összeegyeztethetetlen az a felfogás, hogy adott esetben egy bármil yen körültekintően megszövegezett kormányjavaslat több legyen, mint több százezer ember aláírása. Most konkrétan 300 ezer aláírásról hangzott el érvelés, de én állítom, hogy több mint 500 ezer aláírás gyűlt már össze. Ez az 500 ezer aláírás lehet jó, lehet rossz, de egy dolog nem vitatható: 500 ezer embert családra vonatkoztatva, ez durván másfél milliós családot jelent, hogy másfél millió embernek adott esetben ez a véleménye. És a nép véleménynyilvánítási jogát megkérdőjelezni annyi, mint a népszavazás in tézményét sutba dobni. Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy úgy kell módosítani a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló előterjesztést, ami egyértelműsíti, hogy ilyen esetben semmiféle jogalkotónak, semmiféle Országgyűlésnek, senkine k se legyen joga a nép álláspontját megkérdőjelezni, mert hiszen az egész képviseleti demokrácia is azon alapul, hogy minket, az Országgyűlés tagjait a választópolgárok - megfelelő jogosítványokkal felruházva - a Házba küldenek. Ha mi egy olyan döntést hoz hatnánk, hogy innentől kezdve minket nem érdekel a magyar nép véleménye, nem érdekel, hogy ők milyen ügyben kezdeményeznek népszavazást és mit írnak alá, ettől kezdve vége a többpárti parlamentáris demokráciának, vége az alkotmányos rendszernek. Végül enge djék meg, hogy még visszakanyarodjak egy mondat erejéig a választási törvényhez, pontosabban a választási eljáráshoz. Én ezt már kifogásoltam a múltkori felszólalásomban. Tulajdonképpen itt arról volt szó - és ebben minden parlamenti párt egyetértett , ho gy a félidőn túl a választójogi törvényhez hozzányúlni nem lehet. A Független Kisgazdapárt álláspontja ettől szigorúbb volt, mint sok kérdésben szigorúbb és határozottabb. Mi azt mondottuk, hogy az első éven túl nem szabad hozzányúlni a választójogi törvén yhez, már nem is szólván arról a praktikus megfontolásról, hogy az új országgyűlési képviselőválasztásokat követő 1 éven belül van reálisan lehetőség arra, hogy jelentősen hozzá lehessen nyúlni az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényhez. É n nem vitatom, hogy szükség van annak az alkotmányos mulasztásnak a rendezésére, amely tulajdonképpen korporatív módon, illetőleg félkorporatív módon lehetővé teszi majd a nemzetiségeknek, a kisebbségeknek a
