Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
628 Napirend előtti felszólalásra megadom a szót Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MDNP. (Több képviselő elhagyja az üléstermet.) DR . PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elkészült a gyermekek és az ifjúság életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló kormányjelentés, s le is zajlott annak el ső vitája az oktatási bizottság illetékes albizottságában. A Magyar Demokrata Néppárt úgy látja, hogy a jelentés problémafelvetésein messze túlmutató, rendkívüli jelentőségű kérdésről van szó. (Általános zaj.) Tisztelt Képviselőtársaim! Most, a jövő évi kö ltségvetés vitája előtt engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a magyar társadalom beteg állapotát jelző, az ifjúságot érintő súlyos statisztikai adatokra, azok jelentőségére. A családok stabilitása anyagi helyzetüktől függően eltérő, de általában gyen gült. A hetvenes években a legjobb anyagi körülmények között élő családok 4 százaléka vált csonka családdá, napjainkban ez 14 százalékra emelkedett. A legrosszabb anyagi helyzetűek között ez az arány korábban is magas volt, 32 százalék, és ez időszak alatt 41 százalékra nőtt. A gyermekkorúak, a 14 évesnél fiatalabbak száma 1980tól 1996ig, tisztelt képviselőtársaim, több mint félmillióval csökkent. Gyermek nélkül él a háztartások 60 százaléka. A nehéz helyzetben gyermekeket nevelő családok száma és az ott nevelődő gyermekeké 1990től közel kétszeresére nőtt. A gyermekszegénység mértékét jelzik a KSH adatai, miszerint, tisztelt képviselőtársaim, a három- és többgyerekes családokban negyedannyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek, mint amennyire é lettanilag minimálisan szükségük lenne. 313 ezer gyerek veszélyeztetett, és 385 ezer kiskorú szorul rendszeres nevelési segélyre. Az oktatás területén is kedvezőtlenebbé váltak a fiatalok körülményei, a felsőoktatási intézményekben bevezetett tandíj elsőso rban a szegényebb családok gyermekeit hozza hátrányos helyzetbe. A középiskolák körében mármár szinte eltűnt az ösztöndíj, és az egyetemisták, főiskolások körében is jelentősen visszaesett, '80 és '95 között 47ről 32 százalékra. A szociális ellátásban ré szesülő diákok aránya '90től drasztikusan csökkent, van, ahol a kilencvenes állapot 20 százalékára. Figyelembe véve az elhangzott adatokat, nyilvánvaló, hogy a továbbtanulás egyre több fiatal számára elérhetetlen, miközben a munkanélküliek 40 százalékát m ár a fiatalok adják. A 1419 év közötti fiatalok körében a munkanélküliség eléri az országos átlag háromszorosát. Tisztelt képviselőtársaim, a 2529 évesek korosztályában 35 százalékos a munkanélküliség! Szembe kell néznünk tehát a súlyos ténnyel, miszerin t a 1529 éves korosztályból közel félmillió olyan fiatal van, aki se nem tanul, se nem dolgozik. Ezzel a ténnyel is összefüggésbe hozható az a belügyminisztériumi információ, miszerint több mint 60 százalékkal növekedett az utóbbi években a fiatalok által elkövetett bűncselekmények száma. Azt hiszem, nem fog túlzásnak minősülni az a következtetés, hogy azok a folyamatok, melyek a Magyarországon tapasztalható szociális feszültségeket kiélezték, a fiatalabb nemzedék felnőtté válása szakaszában társadalmi rob banással fenyegetnek. A Magyar Demokrata Néppárt arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a döbbenetes tények, ezek a veszélyhelyzetet jelző adatok azt mutatják, hogy - a gazdaságban, külkereskedelmi mérlegben és GDPalakulásban mutatkozó minden biztató jel, az Európai Unióhoz való csatlakozás, a NATOcsatlakozás előkészületeiben tapasztalható kedvező folyamatok ellenére - társadalmi katasztrófa felé halad az ország. Ezek a tragikus adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a magyar népességet ott éri a legsúlyosab b sérülés, ott pusztít legkíméletlenebbül a szociális nyomor, az esélyegyenlőtlenség, ott terjednek legjobban a népbetegség fogalmát kimerítő társadalmi devianciák, ahol a társadalom szerkezete a legsérülékenyebb (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): a gyermekek és az ifjúság körében.