Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
616 miniszterelnök úr, hanem bes zéljen arról, hogy mikor távozik már a posztjáról... (Zaj a kormánypárti padsorokban.) , hogy ne okozzon több kárt! Erről beszéljen! Az én szomszédságom és az ön nemzetrontó külpolitikája nem egyeztethető össze! (Földesi Zoltán: Hát nem!) Ez a szomszédság ( Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) helyes politikája! (Zaj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban. - Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz frakcióvezetőjének. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Hölgyek és Urak! Miniszterelnök Úr! Érdeklődve hallgattuk az ön beszédét. Elöljáróban néhány pontot szeretnénk leszögezni. Az első: minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy a hazai kisebbségek él etkörülményei, kulturális helyzete javuljon, jobb legyen, a FideszMagyar Polgári Párt a maga részéről támogat, támogatni is fog. Mi magunk is számos ilyen kezdeményezést tettünk le a Ház asztalára. Nem ebben van tehát vita közöttünk itt, ebben a Házban. M iben van közöttünk nézeteltérés? A rendszerváltás egyik fontos fordulata, meghatározó fordulata volt a külügyek tekintetében az, hogy a külpolitikában szakítani kell azzal az eljárással, hogy csak szemlesütve vagy féllegális eszközökkel, vagy tűrt eszközök kel lehet a határon túl élő magyar kisebbségek helyzetén javítani, hanem a kormánynak, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság kormányának emelt fővel kell kiállni a határon túli magyar kisebbségek érdekeiért. Önök az alapszerződést mindenáron politikájá nak meghirdetésével és sajnálatos megvalósításával ezt a rendszerváltásban bekövetkező alapvető fordulatot rúgták föl. Önök eltértek ettől a gyakorlattól, amikor a megbékélést mindenáron bárkivel, bárhogyan, bármikor, az alapszerződést bármilyen feltételek kel fölérendelték ennek a meghatározó, szerintünk történelmi fordulatnak. Ebben van közöttünk nézeteltérés, ebben van közöttünk vita. Ön megtámadott egy fideszes politikust - körülírta, de nem nehéz megfejteni , az európai integrációs ügyek bizottságának elnökét, dr. Orbán Viktort. Miért érdemelte ki az ön támadását, az önök figyelmét Orbán Viktor? Azért, mert az RMDSZ meghívására Erdélyben körúton vett részt, ott arról beszélt, hogy az autonómia gondolata nemcsak szavakban fontos, hanem a mindenkori magya r kormánynak erkölcsi és politikai kötelessége mindent megtenni az autonómia gyakorlati végrehajtása érdekében szükséges lépésekért, ennek a hazai támogatásáért is. (15.40) Milyen autonómiáról van szó? Arról az autonómiáról, amelyet az erdélyi magyarság le gitim szervezetei kidolgoztak, leírtak, programjuk, választási programjuk részévé - ha nem: sarokpontjává - tettek. Arról az autonómiáról, amit az ön kormánya is, legalábbis szavakban, a deklarációk szintjén támogatásáról biztosított. Arról az autonómiáról , amelyen az európai országok gyakorlatában messze túlmenő autonómiák léteznek - gondoljanak akár Skócia, akár Wales példájára. Mi a különbség tehát? Az a különbség, hogy Orbán Viktor nemcsak szavakban, a deklarációk, az ígéretek szintjén beszélt az autonó miáról, hanem sorra vette azokat az intézkedéseket is, amelyek szükségesek ennek a megvalósításához. Igenis, a romániai magyarság nemzeti nyelvű, magyar nyelvű felsőoktatása megoldatlan, és ez megoldásra vár. Igenis, rendezendő az egyházi javak megoldása. Nem akarom tovább sorolni a kérdéseket. Ebben van önök között vita, ha valamiért, és úgy gondolom, hogy ezért Orbán Viktor az ön támadását büszkén vállalhatja, hogyha egyáltalán vállalni kell ezt a támadást. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Mi a vita közöttünk a továbbiakban? Valamennyien tudjuk, és az a kérdés, hogy ezt a tettekben is, a kormánypolitika tetteiben is hajlandóak vagyunke megvalósítani. Valamennyien tudjuk, hogy Magyarországon a nemzet határai és az államhatárok nem esnek egybe... (Közb eszólások az MSZP padsoraiból: Így van!) , és a kérdés az, hogy ez a mindenkori kormánytól milyen politikát követel meg.
