Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ):
601 A következő két feltétel, amit szoktam vizsgálni, az már nehezebben áttekinthető ügy. Az egyik egy törvény végrehajthatósága. Ezt szokták reklamálni többnyire ellenzéki képviselők, de természet esen kormánypárti képviselő igénye is az, hogy a végrehajthatóságot ellenőrizze. Számítástechnikai hasonlattal azt kell mondanom, hogy működik egy program akkor is, ha végtelen ciklus van benne, tehát így értem egy törvény végrehajthatóságát is, hogy önmag ában zárt és ugyanakkor - most jön a negyedik kulcsszó - működőképesnek kell lennie. Ha az eddigi parlamenti felszólalásaimat valaki figyelemmel kísérte, általában erre fektettem a hangsúlyt, a működőképességre, hogy olyan törvényt alkossunk, amely nemcsak egyértelmű, teljes és végrehajtható, hanem működőképes is. Ennek vannak szinonimái: hogy hatékony legyen, polgárbarát legyen, és így tovább - ezt mind a működőképesség alá értem. Hogy valamit rövidítsek felszólalásomon, én inkább csak azt a szemüveget has ználom, amit mindig szoktam, és csak a működőképesség szempontjából vizsgálom az ügyeket. Az új elemekről felszólaló jogász képviselőtársaim már szót ejtettek; tulajdonképpen én is négy dolgot tartok rendkívül fontosnak ebben a törvényben - nem fontossági sorrendben. Az egyik az egyablakosság, ez tipikusan működőképességi probléma. A vállalkozók számára, a klientúra számára rendkívül előnyös ugyanakkor a törvényhozónak, illetve a végrehajtónak biztosítani kell azt, hogy ez úgy is működjék, ahogy az a törvén yben le van írva. Úgy gondolom, hogy ha az összes többi dologgal összevetem, akkor sikerül felvetnem néhány apró problémát, amit első olvasás után találtam benne. Mondjuk, ilyesmire gondolok: székhely és cím szerint nyilván kell tartani akár a természetes személyt, akár a céget, de magát a céget is, amit bejegyzek. Mi történik akkor, ha mondjuk népszavazással kettéválik egy község, és úgy változik meg a címe valakinek, közte mondjuk 1500 cégnek, hogy ő közben semmit sem csinált, a képviselőtestület és a pa rlament döntött arról, hogy a címe megváltozik? Ezt majd valamilyen módosító javaslattal megpróbálom ehető formába tenni, de valóságos problémáról lehet szó. Én mint informatikus, azt javasolnám, hogy az ilyen esetekben ne kelljen változtatást benyújtani s e cégeknek, se magánszemélyeknek stb. - most a rendőrségi bejelentkezésre gondolok. Az ilyesmit, ami egy magasabb rendű jogszabállyal elhatározott ügy, vagy parlament vagy önkormányzati rendelet dönti el. Ez a tény bekerülhessen ebbe az országos információ s rendszerbe úgy, hogy az érintetteknél automatikus változás álljék elő. Ha nálunk a Lajos utcát a múlt századi nevére változtatják Óbudán, akkor ne kelljen futkosni az összes cégnek - viszonylag nagy ház, sok cég van benne , hogy ezt most megváltoztassa, mert nem tehet róla. Szerintem a változtatás a törvény, a magasabb rendű jogszabály folytán automatikus. Értelemszerűen a működőképességet érinti az az ügy, hogy az ilyesmi ügyletekért fizetni se kelljen. A mostani törvényszöveg szerint ez a változtatás p énzbe kerülne, hiszen egyetlen esetben engedi meg, hogy költségmentesen változtassak: ha funkciót kívánok változtatni ha ahhoz már kapcsolok valamit, akkor fizetnem kell. Tehát az ilyen típusú változtatások automatikusak és költségmentesek lehetnek. Ez a m űködőképességet és a végrehajthatóságot is segíti. A másik dolog: elgondolom azt, hogy a rendszer már működik, létezik. Nagy számítógépes rendszer, összekapcsolva az összes többi partnerrel, a törvény felsorolja: adóhivatal, társadalombiztosítás, Központi Statisztikai Hivatal és a kamarák. Ezzel a néggyel feltétlenül összekapcsolva kell lenni, tehát bizonyos műszaki hátteret biztosítani kell. Erre Bánk Attila képviselőtársunk felhívta a figyelmet, hogy vannak tárgyi, tehát forrásoldali feltételei annak, hog y ezek működjenek. Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy a határidőkkel rendkívül jól körbebástyázott. Az előttem felszólalók két fontosabb határidőt nem is említettek. A törvény kimondja azt, hogy ha új vállalkozást hozok létre, bemegyek a cégbíróságra, megfelelő kérelmekkel felszerelkezve, és ott helyben - a törvény azt mondja, hogy "haladéktalanul", ez az én szóhasználatom szerint azt jelenti, hogy azonnal - az ügyintézőnek be kell ütnie a számítógépbe a cégem nevét és székhelyét. Ez
