Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
595 Ez zel szemben én azt gondolom, hogy a cégbíróságok jelenlegi bírói kara felkészült ennek a törvénynek a végrehajtására, és nem igazán és nem akkor és nem ott jelentkezett már az elmúlt időszakban sem az időprobléma - hogy lassú volt a bejegyzés. Sokkal inkáb b az hiányzott az elmúlt időszakban, ami nem biztos, hogy a későbbiekben nem fog problémaként felvetődni, magyarul: a pénz. Tehát nem arról volt szó, hogy egy bíró három perc alatt lediktál egy végzést, és félreteszi az aktát, hanem arról, hogy az akták íg y sorakoztak (Mutatja.) , és sajnos jelenleg is sorakoznak egymás fölött. A 34 soros végzések le vannak diktálva, csak nincsenek leírva, nincsenek kiküldve. Ebből származott, és remélhetőleg tévedek akkor, amikor azt mondom, hogy ebből fog származni az elk övetkezendő időszakban is a probléma. Ezt nyilvánvalóan úgy lehet megoldani, ha a bíróságok létszámát, technikai személyzetét megemelem, ha megfelelően ellátom különböző eszközökkel, számítógéppel s a többi. Remélhetőleg ez finanszírozási oldalról megtörté nik, mert ha megtörténik, akkor végül is biztos vagyok abban, hogy a törvény elérni kívánt céljai a valóságban is realizálódni fognak. Néhány dologra azonban rá kell mutatnom, amelyek úgy érzem, a deklarált céllal ellentétesen, diszharmonikusan jelennek me g e törvényjavaslatban. Utalok elsősorban a törvény 26. §ának (3) bekezdésére. Általános elv, hogy a bíróságon, a cégbíróságon a cégbíró döntse el a problémákat, illetve a kérdéseket. Az előbb is már említésre került, hogy a javaslat bizony jogtechnikusi körbe utalja ezt a kérdést. Én úgy gondolom, hogy a javaslat szerint ez gyorsítja az eljárást, de a cégalapítás, az ezzel kapcsolatos szerződéskészítés egy komoly jogi munka, amelynek akár elsődleges elbírálását, elsődleges szűrését sem lehet rábízni nem b író beosztású személyre. És az előbbi példánál maradva, időben a gyorsítás követelményét is figyelembe véve, igazán az a 34 perces munka, ami adott esetben egy bíró idejét igénybe veszi, nem jelent akkora időbeli elhúzódást, és nem jelent akkora problémát , mint amit jelent szerintem az általános bírói elv gyakorlatának áttörése. Bár negatív oldalról, de egy hasonló elv megtörését érzem a 29. § (5) bekezdésében. Az idézett szakasz arról szól, hogy a cég tevékenységének változása illeték és közzétételi eljár ási díj nélkül történik, ami egyébként helyes. De mindenféle egyéb változás, társasági szerződés módosítása ehhez kötődik. Ez esetben úgy érzem, az egyéb módosításokat is illetékmentessé és közzétételi eljárási díj mentessé kellene tenni, ez esetben egy eg ységes gyakorlat alakulhatna ki. Ezeknél nagyobb problémát érzek azonban a 40. § vonatkozásában, amely jogi személyiség nélküli társaságok esetében nem kívánja meg a cégbíróságtól azt, hogy megvizsgálja a szerződés tartalmát, csak néhány, a törvényben taxa tíve felsorolt feltételnek kell eleget tennie. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez így van, akár az alapító szerződésbe beleírhatom azt is, hogy a kültag rabszolgamunkát köteles számomra végezni a nap 24 órájában - ez tudniillik nem teszi a szerződést semmiss é. Úgy gondolom, egyébként is a jogi személyiségek nélküli társaságok fenntartása - bár tudom, hogy nem ennél a törvénynél kellene ezt megemlítenem - kicsit anakronisztikus, erről már volt szó az előzőek során, másrészt a közkeresetű társaságok és a betéti társaságok ilyen formában történő elbírálása, úgy vélem, szintén az általános elvek ellen vall. A törvény 42., 43., 44. §a rendelkezik a határidőkről. Erről már az előbb szóltam, tulajdonképpen már a határidők betartására képesnek érzem a jelenleg működő kart, hadd ismételjem meg még egyszer, hogy meggyőződésem szerint ez elsősorban pénzkérdés lesz. A törvény mellékletében pontosan, taxatíve felsorolja, melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket be kell csatolni a cégbírósághoz a társaság alapításakor. Engedj ék meg, hogy megjegyezzem, az egységes joggyakorlat és a jogbiztonság miatt célszerűnek tűnik - legalábbis számomra célszerűbbnek tűnne - az okiratok darabszámának a becsatolása, aláírási címpéldányok s a többi. Ez egy olyan vitának vethetne véget, ami ma minden megyei bíróság mellett működő cégbíróságon felmerül, és bizonybizony más megyékben másmás számú iratot kérnek.
