Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
596 Végül az egyablakos rendszer előtt, amire a végén szeretnék kitérni, egyetlen megjegyzésem van a mellékletben felsorolt iratok vonatkozá sában, bár tudom, hogy nem ennek a törvénynek kellene szabályozni. Itt gyakorlatilag az aláírási címpéldányról van szó, ami kötelezően közjegyző előtt történő elkészítést igényel. Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolják meg, hogy több száz milliós cégeket leh et alapítani ügyvédi ellenjegyzéssel. Az aláírási címpéldány elkészítését kizárólag közjegyző tevékenységébe utalni, illetve ezt megtartani: álláspontom szerint indokolatlan költségekkel jár a cégalapítások vonatkozásában. Tudom, hogy nem ennek a törvényne k a tárgyalásakor, de valamilyen formában ezen változtatnunk kell, hiszen nincsen indoka annak, hogy mint az előbb hangsúlyoztam, több száz millió forintos szerződéshez elegendő egy ügyvédi ellenjegyzés, ugyanakkor egy személy aláírásához külön megkövetele m a közjegyzői eljárást. Mindezek után arról, amiről a képviselőtársam is beszélt a gazdasági bizottság állásfoglalásában: az úgynevezett egyablakos rendszerről. Én mint magyar állampolgár - és most ugyan nincs, de mint esetleg cégalapító személy, illetve gyakorló ügyvéd - úgy gondolom, hogy az egyablakos rendszer bevezetése nagy könnyebbség. És nemcsak az állampolgárok és az ügyletben részt vevő jogászok, ügyvédek, bírók számára, hanem többek között az idő vonatkozásában is rendkívül szűkítő, hiszen csak b e kell adnom, nem kell utánajárnom és költségkímélő is. Itt az egyablakos rendszert tulajdonképpen egyetlen kérdés, a kötelező kamarai tagság igazolásának a metódusa, illetve az eljárása szakítja meg. Én nem kívánok a vitának ebben a szakaszában hozzászóln i ahhoz, hogy a kamaráknak van igazuk, vagy esetleg a jelenlegi igazságügyi kormányzat által előterjesztett javaslatot kelle használni, illetve elfogadni, de úgy gondolom, a most benyújtott törvénytervezet egyik legnagyobb előnye, hogy ezt az eljárást egy ségesíti. Mindent összevetve tehát, tisztelt Ház, a Független Kisgazdapárt bizonyos korrekciókkal támogatni tudja ezen törvényjavaslatot, és természetesen alkalmasnak ítéljük arra is, amit a törvény céljaiban kifejt, tehát nevezetesen az eljárások meggyors ítására, annak megjegyzésével, hogy ehhez azonban sok pénz kell. Ha ezt a pénzt hozzárendeli a pénzügyi kormányzat a cégbíróságokhoz, akkor ez a törvény el fogja érni a célját, de ha nem, akkor szerintem itt problémák lesznek. Mindezekkel együtt azonban tá mogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (12.10) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen írásban több képviselő nem jelezte felszólalási szándékát. Kérném, hogy gombnyomá ssal jelezzék, akik szólni kívánnak, hogy tudjam tartani a kormánypártiellenzéki sorrendet, ha lesz még jelentkező. Megadom a szót Dornbach Alajos úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Érdemes egy rövid kitekintést végeznünk a cégnyilvántartásról szóló és a cégbírósági eljárással kapcsolatos törvény vitája során. Egy jól működő gazdasági rendszer - különösen piacgazdasági viszonyok között - a gazd asági élet szereplőinek biztonsága érdekében igényli, hogy naprakész, közhiteles, vagyis megbízható nyilvántartási rendszerek szolgálják a szereplőket. Az információ nélkülözhetetlen mindennapi kenyere a gazdasági élet szereplőinek, és az információ hitele ssége szintén fontos követelmény. A század végén Magyarországon, amikor a gazdasági élet addig soha nem tapasztalt fellendülést mutatott, kiépült egy nagyon korszerű kereskedelmi jog, létrejött egy nagyon korszerű ingatlannyilvántartási rendszer, amely tö kéletesen működött a XX. század közepéig.
