Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
592 Nézzük meg ezután a rendelkezéseket konkrétabban, részl etesebben is! Az élet egyértelműen bizonyította, hogy a gazdasági élet főszereplőinek - a cégeknek - alapvetően fontos bejegyzési, nyilvántartási ügyeit a bíróságoknak célszerű intézni. Voltak és jelenleg is vannak ezzel kapcsolatban szakmai viták. A kamar ák jelzik, hogy ma már képesek lennének átvenni az egyszerűsített ügyek bejegyzéseit. Én úgy vélem, hogy a bírósági szervezetben dolgozók felkészültsége, a hatalommegosztásban elfoglalt és elfogadott bírói függetlenség nemcsak a bírók, hanem a cégek részér e is garanciát nyújt arra, hogy a politikai széljárás kisebb vagy nagyobb változása esetén a mindenkori hatalom ne használhassa nemesnek vélt vagy kevésbé nemes céljaira az ország fő tartópilléreit, a gazdálkodó szervezeteket. A jelenlegi törvénytervezet n agyon helyesen erősíti meg a bevált szervezeti rendszert. A nyilvántartási rendszer működését szolgálja a törvényjavaslatnak a nyilvánosságra és közhitelességre vonatkozó szabályozása. Egyértelműen leírja, hogy milyen a közhiteles cégnyilvántartás. A közhi telességre vonatkozó előírások garantálják, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok megfelelnek a valóságnak. A nyilvánosságra vonatkozó előírások - megfelelő betartásuk esetén - lehetővé teszik a cég életének, sorsának figyelemmel kísérését. Láthatóvá válik , hogy a cégek részére esetenként juttatott vagy pályázati támogatással szerzett költségvetési pénzeszközök hogyan funkcionálnak a gyakorlatban. Figyelemmel kísérhető a cég gazdálkodása és adókötelezettségének teljesítése is. Nemcsak betekinteni lehet a cé gek iratanyagába, hanem írásos adatokat is lehet róluk szerezni cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány formájában. E rendelkezések a hitelezők érdekeit is védik. Több képviselőtársam részéről felmerült a vitában, milyen fontos, hogy a hitelezővédelem ne csak deklarált, hanem garantált is legyen. Én úgy vélem, hogy garantált a tervezet szerint, és garanciául szolgál az, hogy nemcsak a cégbíróságokon, hanem a vámszerveknél, az adóhivataloknál, a hitelezőknél meglevő számítógépes adatokat össze lehet vetn i, és ezen adatok összevetése révén az államilag adott pénzeszközök útját, mozgását figyelemmel lehet kísérni. (11.50) Való igaz, hogy korábban ezek hiányában nagyon sok probléma, nagyon sok visszaélés, esetenként milliárdos nagyságrendű kártétel következe tt be. Új megoldás, hogy az országos cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat keretében a bejegyzett adatokat csoportosítva is le lehet kérni. A gazdasági élet paparazzói ellen ugyanakkor védelmet kapnak a cégek, mert az adatszolgáltatás jellegéről, a felhasználó személyéről a szolgálat köteles adatokat felvenni és azokat a számítógépen rögzíteni. A gyakorlati végrehajtási szabályok között azért indokolt kitérni arra, hogy mi történik akkor, ha az információt adó véletlenül elfelejti, hogy kinek és mil yen információt adott ki. Garanciát kell kidolgozni azokra az esetekre, hogy ügyeskedő cégek ne használhassák az "Ön nyert" című vagy hasonló tartalmú értesítések címlistájaként a szolgálat adatait. A nyilvánosság elvét erősíti, hogy a cégjegyzék adatait, illetve azok változásait - ide értve a cég törlését is - a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé teszi. Ez természetesen bárki által hozzáférhető. A cégjegyzékben vezetendő adatokat tételesen és egyértelműen sorol ja fel a törvényjavaslat. Ezen a területen korábban sem voltak jelentős problémák. A bejegyzési eljárás során viszont lényeges, új változásokra kerül sor, és úgy vélem, hogy a módosítás magvát ezek a rendelkezések képezik. Lehetőséget ad a javaslat a cég " bejegyzés alatt áll" elnevezés számítógépes feltüntetésére. Korábban csak a nyilvántartásba vétel sorszámát kapták meg a cégek. Ezzel zarándokoltak aztán az adóhivatalhoz, a statisztikai hivatalhoz, a hitelezőhöz, aztán vagy elfogadták nekik azt, vagy nem. De előfordult, hogy mire a tényleges bejegyzői végzés számát kézhez kapták - ami általában azért
