Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
593 megegyezett a nyilvántartásba vevő végzéssel - már a cég nem is létezett, mert vagy önmaga kiszállt a ringből, vagy versenytársai kiütötték őt a piacról. A vá ltozások legfontosabb részét ennek a hosszúra nyúlott bejegyzési időnek a rövidítése indokolta. A javaslat szerint a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzése és változásbejegyzési ügyeiben a bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat. A bejegyzési kérelmet elutasító végzést azonban csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhat. Ez garancia a cégek részére, hogy nem éri őket méltánytalan sérelem. A módosítás a bejegyzési eljárás gyorsítását szolgálja, és a bírót igyekszik tehermentesíten i az egyszerűbb, áttekinthetőbb ügyekben. Azért úgy vélem, hogy nem jelentene nagy terhet, ha a javaslat előírná a bíró részére, hogy a bírósági ügyintéző által önállóan intézett és aláírt dokumentumot ellenjegyezze. Ez is egyfajta bírói kontrollt jelent a szervezet dolgozói fölött. A javaslat szerint a cégbejegyzés a jogi személyiség nélküli cégek esetében a bejegyzési kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül történik, de az érkezést követő 39. napon már automatikusan, a törvény erejénél fogva jön l étre a bejegyzés. Ez az automatizmus jelentős, törvény által garantált előrelépést jelent. Ezzel a megoldással nem húzódhat el végtelenségig a bejegyzés ügyintézése. A jogi személyiségű társaságoknál hasonló bejegyzési automatizmus lép életbe. Az ügyekre v aló tekintettel az alapbejegyzési határidő 60 nap, de érdemi döntés esetleges hiányában a cég a 69. napon létrejön. A cégek, a szakmai és érdeklődő közvélemény ezeknek a rendelkezéseknek az életbe lépését és gyakorlati működését megkülönböztetett figyelemm el kísérik. Nagy felelősség hárul a bírósági vezetőkre is, mert a bíróságok és érdekképviseletek vezetőinek a javaslat előkészítése során tett nyilatkozatai szerint - többek között elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén - a fenti határidők tarthatók, még a bejegyzési automatikus határidők életbe léptetése előtt is. Úgy vélem, ha a határidőkön belül a fölső határhoz közel leszünk, az akkor is óriási előrelépés lesz az elmúlt időszakhoz képest. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy az úgynevezett fant omcégeket hivatalból lehet törölni a cégjegyzékből. Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a cég székhelyén, illetve telephelyén, vagy fióktelephelyén sem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye ismeretlen, törlési el járást folytat le. Korábban magam is találkoztam olyan üggyel, ahol egy vidéki családi ház címén húsz külföldi érdekeltségű cég székhelyét tüntették fel. A lakás tulajdonosa, amikor rákérdeztem, őszintén bevallotta, hogy nem működik ott egyetlenegy cég sem , hanem külföldön élő fia jelentette be a lakást a cégek székhelyeként. Hivatalos tudomásom ellenére akkor nem lehetett az előbb már idézett eljárást végrehajtani. Természetesen szolgálati úton, a bíróság elnökén keresztül, illetve az Igazságügyi Minisztér ium dolgozóin keresztül jeleztük ezt a problémát, szakmai értekezleten megtárgyaltuk, felvetettük. Más megyékből beérkező jelzések is segítettek abban, hogy ezek az időközi problémák megoldást találjanak. Ma már ez nem probléma. A törvényjavaslat erre lehe tőséget ad. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat összességében jól szolgálja az elérni kívánt célokat. Egységesíti a korábbi szórt és különböző szintű eljárási szabályokat. Figyelembe veszi a fejlett európai országok joggyakorlatát és az Európai Unió követelm ényeit is. A cégeljárási szabályok és azok időközi korszerűsítése lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdálkodói és ezen keresztül az ország gazdasága a fejlett európai országok irányába vegye az útját, kiszámítható feltételek között. A cégek szá mának növekedésével színesebb lett városaink, falvaink külleme, hiszen a cégtáblák elhelyezése nemcsak lehetővé vált, hanem immár kötelező is. Néhány kivételtől eltekintve nagyobb részük azért környezetbe, tájba illő, és egy új, egyszer már elfelejtett kul túrát honosít meg az országban.
