Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
581 két esetben is az ügyvezetés fölé emeli a felügyelőbizottságot. Ez bizonyos személyzeti jogkör, meg bizonyos szerződések jóváhagyását illető jogkörben jelentkezik. Én úgy gondolom, hogy ezzel felmenti a felelősség alól az ügyvezetés t. Még egyetlenegy mondatot: épp az ÁPV Rt. egész eddigi magatartása bizonyítja, hogy a társasági jogot és a nemzeti vagyon büntetlen széthordását nem szabad egy kalap alatt kezelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Miután - befejezem a mondatot - a társasági jog keretein belül ezek a kérdések tisztázhatók, a Kisgazdapárt megfelelő módosító indítványokkal kívánja elősegíteni ezt. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiból.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Brúszel László úr, Magyar Szocialista Párt szólásra készül Kósa Lajos úr, Fidesz. Megadom a szót Brúszel László úrnak. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Há z! Képviselőtársaim! A gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvény valóban a rendszerváltás egyik alapvető jelentőségű, úgynevezett húzó törvénye volt, mert lényegében kijelölte a magántulajdon és a magánvállalkozások teljes körű elismertségének t örvényi kereteit azáltal, hogy az európai mércéhez igyekezett igazítani a gazdasági társaságok szervezeti, működési rendszerének jogi szabályozását. Ez a törvény már egyértelműen elvetette az úgynevezett szocialista piacgazdaság illúzióját, és ugyanakkor e gyik fő céljaként határozta meg "piaci jellegű termelési értékesítési együttműködés fejlődését, a tőkeáramlást". Ez a törvény közel egy tucat további, gazdasági tárgyú törvény meghozatalát indította el, s mintájául szolgált a volt szocialista országok ez i rányú jogalkotási kezdeményezéseinek. A Gt. - ahogy ma már szinte közkeletűen nevezzük - azóta a jogászok, közgazdászok és vállalkozók mindennapi társa, tankönyve lett. Ebből tanulván meg a nyugaton már jóval korábban elterjedt, bár nálunk régebben már ugy ancsak ismert, de elfelejtett, elfelejtetett gazdasági társaságok alapításának, szervezetének, működésének szabályait. 1989 óta ugyan több ízben is módosították a törvényt, de csak most merült fel az, hogy egy új törvényt kellene a helyébe hozni, megtartva a bevált jogintézményeket és módosítva, továbbfejlesztve a már kissé kopottassá vált rendelkezéseket. Az intenzív és valóban nagyon széles körű előkészítő munka elején felmerült, hogy talán nem is kellene új törvény, hiszen a legtöbb általános és az egyes társasági formákra vonatkozó különös rendelkezés nem is szorul változtatásra, de mi magunk is - az MSZP képviselőcsoportja - csak helyeselni tudjuk azt a kormánydöntést, amely egy új, egységes, valóban korszerűsített törvényt terjesztett be most elfogadás ra az Országgyűlésnek, beillesztve az igazságügyi reform folyamatába. Már most le kell szögeznem: a Szocialista Párt képviselőcsoportjának álláspontja szerint ez a törvényjavaslat nagyon alapos és átgondolt jogalkotási kezdeményezés, talán újra mintája leh et azon úgynevezett másodgenerációs gazdasági törvényeknek, amelyek fontos feladata az Európai Közösség irányelveivel való összhang megteremtése, úgy, hogy az megfeleljen a magyar nemzetgazdaság fejlődési irányainak. Engedjék meg, hogy ismertessem a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának álláspontját az előttünk fekvő, a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról: A javaslat, mint ahogy már említettem volt, nem törekszik arra, hogy mindenáron, elveiben és részleteiben is teljesen új jogi kerete ket határozzon meg. Tételes rendelkezéseiben azonban követi azt a négy fő célt, amelyet a bevezető rendelkezések tartalmaznak, azaz a piacgazdaság megszilárdulásának elősegítését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének emelkedését, a vállalkozások megerősödését, valamint az európai jogharmonizációt.
