Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
580 tekintve elsődlegesen a részvénytársaságnak kevésbé, illetőleg egyáltalán nem a személyegyesítő társaságokra vonatkozó részét kezeli, s úgy gondolom, hogy mindenképpen jelentős változtatásokról van szó. Sajnos azonban nem ad megoldást az üzleti élet és a gazdaság működőképessége szempontjából számos jelentős kérdésre. Így például nem ad semmilyen megoldást az igazgatótanácsi tagsággal járó felelősség kérdését illetően, de sajnálatos módon a felügyelőbizottsági tagok felelőssé gét illetően sem ad jogi megoldást sem, és a funkcióhalmozás korlátozásáról is csak nagyon szűk körben rendelkezik, bizony messze szűkebb körben, mint ahogy én azt a korábban előterjesztett indítványaimban is - hivatkozom a T/3289. szám alatt előterjesztet t indítványomra - előterjesztettem. A gazdasági társaságok közül a nonprofit és a közszolgálatot ellátó cégek további szerepeltetése sem kellően tisztázott a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, bár továbbra sem eldöntött kérdés, hogy a gazdasági tár saságot vajon csak kizárólag üzleti tevékenységre lehete létrehozni, vagy el lehet bújtatni közfeladatokat vagy nonprofit tevékenységet ellátó vállalatokat is ebbe a körbe. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy világosan el kellene különíteni a ga zdasági társaságokat és a közfeladatok ellátását, mert az átfedések a törvény szellemének kijátszását vonják maguk után. Tehát nem azt állítjuk, hogy ez a törvényalkotónak a szándéka, hanem azt mondjuk, hogy ez a törvény szellemének kijátszását fogja maga után vonni. A törvény helyesen leszögezi, hogy a gazdasági társaság legalapvetőbb ismérve, hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul. Sajnos, ennek ellenére nem zárja ki az alapvetően nem gazdasági tevékenységre irányuló, hanem egyéb közhasz nú tevékenységre, illetve közfeladatok ellátására, sőt nonprofit jellegű tevékenységre létrehozandó gazdasági társaságokat. Ezt az indoklás úgy említi meg, mintha ez csak nagyon szűk körben lenne meg - a televíziót és a közszolgálati rádiót említi , de re ngeteg ilyen vállalat van, ahol a nyereségérdekeltség is megjelenik a társasági formában, éppen az alapfunkcióval ellentétesen. A tisztségviselőket illetően az alaptörvény eredetileg azt írta elő, hogy egy személy csak két vezető tisztségviselői posztot tö lthessen be, de akkor is hiányzott a képzettség előírása a tisztség betöltésénél korlátozó tényezőként. '91ben az Antallkormány sajnálatos módon eltörölte ezt a korlátozást és egy olyan hűbéri jellegű juttatássá silányította ezt a gazdasági eszköztárt, a mellyel mérhetetlenül sok visszaélés történt. Kérem, én szeretek nyíltan, világosan beszélni, ebben a Házban is szokott időnként a plenáris ülésen üldögélni olyan képviselőtársunk, aki egyszerre öt vagy hat igazgatótanácsi tagságot tölt vagy töltött be, és óriási, mondhatni csillagászati jövedelmeket zsebelt be tulajdonképpen csak a hűbéri magatartás jutalmaként, hát ezt nem lenne szabad megengedni. (10.50) Én az említett országgyűlési határozati javaslatomban, amelyet a gazdasági társaságokról szóló '88. é vi VI. törvény módosításáról terjesztettem be, két gazdasági társaságnál, megfelelő képzettség esetében tettem volna lehetővé az igazgatótanácsi tagságot, és kizártam volna azt, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője öt évig bármilyen tisztséget viseljen a gazdasági társaság irányításában, ha korábban csődbe vitte a vállalatát. Ez egy nagyon fontos korlátozó szabály lenne annak érdekében, hogy azokat a gazdasági társaságokba befurakodott elemeket, akik a gazdasági társaságokat nem egyszer szándék osan verték szét azért, hogy az önmaguk zsebeit megtömködjék, bizony, ezekkel szemben illenék keményebben fellépni. A felügyelőbizottsági tagság számát sem korlátozza ez a szabályozás. Ezt már a köztisztviselői törvénynél is kifogásoltam. Úgy gondolom, hog y az általam benyújtott módosító indítvány, illetőleg korábban önálló képviselői indítvány, amelyet most módosító indítványként fogok benyújtani, megfelelő megoldást tartalmaz. A törvény leszögezi ugyan, hogy az igazgatótanács tagjai egyetemlegesen és korl átlanul felelnek a társaság gazdálkodásáért, de sajnos, ez eddig nem hatályosult. Végül még rá szeretnék mutatni arra, hogy nagyon helyes, hogy a felügyelőbizottság alapfeladata az ellenőrzés, és nem az irányítás. Ezért tartom szerencsétlen változtatásnak, hogy az alapító okirat
