Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
579 foglalkozik mind az öt gazdasági társaság társasági formával, tehát a közkereseti társasággal, a betéti társasággal, a közös vállalattal, a korlátolt felelősségű társasággal és a részvénytársasá ggal is. Tehát egy hatalmas terjedelmű és tartalomban is hatalmas jogi erényeket is felvonultató változtatás ez és ha az általános rész főbb újdonságait megnézik, igen tisztelt képviselőtársaim, akkor rögtön szembeötlik, hogy a törvény lehetővé teheti bárm ely gazdasági társaság nonprofit tevékenységre alapítását. Majd erre visszatérek, mert itt igen jelentős kritikai meglátásaink lennének. Az egyszemélyes gazdasági társaság a jövőben főszabályként újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat. Az általános ré szbeli változáshoz tartozik az is, hogy a társasági szerződés megkötésétől fogva előtársasági alakot ölt a társaság. Ez egyértelműen egy jelentős változás. (10.40) A változások körében kell kitérni arra is, hogy a jövőben jogi személy nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, és korlátozták a vezető tisztségviselői megbízást is. De mindjárt megjegyzem, hogy sajnos távolról sem megfelelő szélességben, nem kellő súllyal, úgyhogy itt is igen jelentős kritikai észrevételeink vannak. Ami most már a kiindulóp ontot illeti, az 1988. évi VI. törvényt, a Független Kisgazdapárt megítélése szerint - amellett, hogy ez a törvény valóban első volt ebben a vonatkozásban Európa középső és keleti térségeiben - ennek a törvénynek olyan, az egész nemzetgazdaságot sújtó hibá i voltak, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen ehhez kellene igazítani az új jogot. Elég, ha arra utalok, hogy a vagyonértékeléssel való manipuláció olyan lehetőséget teremtett a nemzeti vagyon megkaparintói számára, amelyet bizony az alaptörvény értékelésénél nem hagyhatunk figyelmen kívül. De az ellentétel nélküli vagyongyarapodás is ebbe a kategóriába tartozik, mint ahogy az újjáalakult cégek kontroll és felelősség nélküli munkájának lehetővé tétele is a '88. évi VI. törvény következtében, s ez ugyancsak nagyon jelentős mértékben hozzájárult - ne haragudjanak a kifejezésért, de jobbat nem tudok - a nemzeti vagyon kirablásához. És hadd utaljak arra is, hogy az irányítási pozícióból való csillagászati jövedelmek biztosítása, szinte hűbéri osztogatá sa, annyira nem a piacgazdasághoz tartozó tények, hogy nem lehet szó nélkül elmenni ezen hiányosságok mellett. Mint ahogy nem lehet elmenni amellett sem, hogy lehetővé tette a gazdasági társaságokról szóló törvény a jövedelemhalmozást, teljesen figyelmen k ívül hagyta a dolgozói érdekeket. A dolgozói érdekek gyakorlatilag nem jelentek meg a társasági törvényben, tehát emiatt sem tudja a Független Kisgazdapárt ezt a törvényt elismeréssel kezelni. Végső soron, ha abból a tényből indulunk ki, hogy ennek a törvé nynek a felhasználásával, torzításával, egyéni érdekek szolgálatába való állításával érték el, hogy a termőföldtől eltekintve a nemzeti vagyon közel nyolcvan százaléka e törvény felhasználásával került eltüntetésre, hát bizony, akkor azt kell mondjam, a jo gtechnikai megoldások mellett mindenekelőtt ezek a szempontok azok, amelyek miatt a Kisgazdapárt azt mondja, hogy ezekből a tapasztalatokból kellett volna kiindulni, nem pedig pusztán jogelméleti megfontolásokból, mint ahogy azt az új törvény tette. A vált oztatás nem old meg olyan alapvető fontosságú kérdéseket, mint például, hogy az alaptörvény a társasági formában lehetővé tette az állami vagyon privatizációját, gyakorlatilag magánüzleti tevékenységre degradálta a nemzeti vagyon ellopásának jogi lehetőség ét. Én úgy gondolom, hogy az állami vagyont éppen ezen a társasági formán keresztül lehetett kilopni, szétlopni, szétrabolni, tehát ezt nem lehet figyelembe nem venni az új törvény megalkotásánál. De legyen szabad arra is rámutatnom, hogy a társasági formá t használták fel arra is, hogy egyes köztisztviselőknek csillagászati jövedelmet biztosítsanak. Úgy gondolom tehát, hogy akkor, amikor mi a társasági szerződés eddigi szakaszát megvizsgáljuk, akkor ezeket a tényeket mindenképpen figyelembe kell venni a jöv ő jogalkotásánál. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ami most már a részvénytársaságra vonatkozó szabályokat illeti, kétség kívül azokat modernizálja, a konszernjogi szabályokat megerősíti, a hitelezői védel met erősíti, a jogharmonizációt
