Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
576 Változatlanul fennmarad a társaságok működésével kapcsolatban az a kedvező rendelkezés, hogy alapvetően engedélymentesen lehet ilyen gazdasági tevékenységet folytatni. T ermészetesen bizonyos esetekben ezt a törvény pontosan meghatározza, megfogalmazza, vannak alapítással kapcsolatos engedélyezési kötelezettségek és vannak a működéssel kapcsolatos engedélyezési kötelezettségek. Ezek azonban nem eltúlzott mértékűek, indokol tak, igyekszik a törvény teljesíteni azt a fontos célt, hogy a hitelezőket minél intenzívebben, minél hatékonyabban védje. Fontos új jogintézménye az új társasági törvénynek, hogy megteremti az előtársaság intézményét. Világosak azok az indokok, amelyek a jogalkotót vezérelték, amikor ezt az előtársasági formát megfogalmazták. Első látásra úgy tűnik, hogy pozitív változást fog eredményezni, hiszen ha ma valaki alakít egy társaságot, akkor a társasági szerződés aláírásának időpontjával úgy jön létre a társas ág, hogy a cégbíróság bejegyzésével visszaható hatállyal a szerződés aláírásának időpontjával tekinthetjük létrejöttnek a társaságot. A mostani rendelkezések szerint a jövőben ez úgy nézne ki, hogy az ügyvédi ellenjegyzést követően amíg a társaságot nem je gyzi be a cégbíróság, addig előtársasági formában működik. Ez alatt az idő alatt azonban viszonylag merevek a szabályok, a cég alapvetően nem sok mindent tehet. Például nem lehet módosítani semmiképpen sem a társasági szerződést, és nem lehet a tagok szemé lyében sem módosítást eszközölni. Annak idején, amikor 1988ban a mostani szabályozásnak megfelelő formát kialakította az akkori parlament, az azért is történt, mert a cégbírósági eljárás fejletlen volt, nem volt gépesítve, és bizony elég nehézkesnek mutat kozott. Ez akkor indokolt volt. Most úgy tűnik, hogy a cégbírósági eljárás jelentősen felgyorsulhat, bár ezt még nem mondhatjuk múlt időben, inkább csak azt mondhatjuk, hogy remény van rá. Azt hiszem, ettől függetlenül ez egy kicsit merevvé teheti a gazdas ági viszonyokat. Csak egyetlen egy példát hadd említsek: nem látom a megoldását a törvényjavaslatnak arra vonatkozóan, hogy mi történik akkor, ha meghal az egyik tagja az alakított társaságnak az alatt a néhány hét alatt, amíg az előtársasági forma létezik . Számos egyéb vitára okot adhat ez, úgy gondolom, hogy ezt indokolt lenne még egyszer végiggondolni. Lényeges rendelkezésnek tartom, hogy külön foglalkozik az általános rész - a hozzászólásomban egyébként is elsősorban az általános rész elemeiről szeretné k szót ejteni , a társaság legfőbb szervével, és ezt úgy határozza meg, hogy az a tagokból és csakis a tagokból álló testület. Ez egy jó és fontos rendelkezés és azt is jónak és fontosnak tartom, hogy amikor azok a tagok, akik a többségi pozíciójukkal vis szaélve szándékosan vagy gondatlanságból olyan határozatot hoznak, amely a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalón sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a határozattal a társaságnak okozott kárért. Ez egy jelentős kisebbségvédelmi intézménye a törv ényjavaslatnak. Úgy gondolom, jó, hogy ez bekerült a törvénybe. Az általános rész külön foglalkozik a vezető tisztségviselők helyzetével. Egy lényeges rendelkezése ennek a fejezetnek, hogy a társaság fizetőképtelenségének jogerős bírósági megállapítását kö vetően három évig nem lehet más társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a felszámolást elrendelő jogerős bírói végzés hozatala előtti két évben legalább egy évig vezető tisztségviselő volt. Világos a törvény előkészítőinek szándéka ezzel a rende lkezéssel. Annyiban egy picit aggodalmasnak tartom a dolgot, hogy a nélkül, hogy külön vizsgálnánk, hogy a felelősség egyes vezetőknél ebben a bizonyos időintervallumban hogyan alakul, ezt egy általános érvényű kötelezettségként mondja ki a törvény. Talán indokolt lehet vizsgálni is azt, hogy itt valójában hogyan néz ki egyes vezető tisztségviselők felelőssége. Miniszter úr is említést tett róla, én is fontosnak tartom kiemelni, hogy megszűnik az a hátrányos helyzet, hogy a gt. határozatainak bírósági felül vizsgálatára csak 30 napos időintervallum álljon rendelkezésre. Jó, hogy a törvényjavaslat bevezeti a 30 napos szubjektív és a 90 napos objektív keresetindítási lehetőséget. Új rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat a tag kizárásának bírósági határoza ttal történő felülvizsgálatára vonatkozóan. Ma - helyesebben a javaslat szerinti új szabályozás szerint - a