Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
577 taggyűlés ezt követően majd, amikor a törvény hatályba lép, csak a kizárásra irányuló perindításról fog dönteni háromnegyedes többséggel, és a társa ságnak ezt követően 15 napos jogvesztő határidőn belül kell pert indítania azzal, hogy a kizárni kívánt tag a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. Ezt követően a bíróságoknak soron kívül kell az ügyet tárgyalni. Úgy gondolom, hogy ez is egy jó rendelkezés, de sajnos itt is meg kell említenem azt, hogy bizony a mai magyar bírói gyakorlatban - ez csak néhány megyére, néhány városra, főleg Budapestre vonatkozik - aggályos egy kicsit, hogy ezt a soronkívüliséget hogyan lehet biztosítani, és hogy itt érdemben a soronkívüliség valójában mit is jelent. Amellett, hogy ismételten fontosnak tartom kihangsúlyozni: egy kimondottan nagyon színvonalas törvényjavaslat áll előttünk - és ezért, azt hiszem, indokolt megemlíteni, hogy külön köszönet és dics éret jár Sárközi Tamás professzor úrnak, munkatársainak és természetesen az Igazságügyi Minisztérium munkatársainak, akik nagyon fontos szerepet vállaltak a törvényjavaslat előkészítésében, akárcsak az előző, a most hatályos törvény előkészítésében is - mé gis vannak olyan aggályok, amelyeket azt hiszem, nem szabad elhallgatnom, és ha az Országgyűlés többsége szintén így látja, ezeket a problémákat valamilyen módon meg kell próbálnunk majd kiküszöbölni. Az egyik ilyen probléma a kamarák és a cégbíróság viszo nya az úgynevezett egyablakos rendszer megvalósítása tekintetében. Itt óhatatlanul ki kell térnem a cégbíróságról szóló törvényre is, bármennyire is nem ennek zajlik most az általános vitája. Tehát ez az egyablakos rendszer, amelyről miniszter úr is említé st tett, egy rendkívül fontos dolog. A cégek működésének egyik legnagyobb akadálya ma Magyarországon az, hogy a bürokrácia hihetetlen módon elburjánzott Magyarországon, és ebben bizony a cégbírósági eljárással kapcsolatos különböző intézmények fontos szere pet, vezérszerepet játszanak. Több külföldi országban - főleg Nyugaton természetesen - néhány óra alatt céget lehet létrehozni. Ez ma Magyarországon semmiképpen sem oldható meg. Az a törekvés, hogy ez az egyablakos rendszer kialakulhasson, jó dolog, de érd emes lenne tisztázni a kamarák és a cégbíróság viszonyát. Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy ezen a téren hónapok óta zajlik egy vita, és ezt a vitát valahogy méltányos módon kellene eldönteni, elsősorban úgy, hogy a vállalkozók járjanak jól vele, és gyo rsulhasson az eljárás. Erről a témáról is és a következőről is az SZDSZ nevében Tardos Márton a későbbiekben kicsit részletesebben is szólni fog. (10.30) Problematikusnak látszik a tulajdonosok és a menedzserek viszonya. Ezen a téren elsődlegesen a német m odell dominált, az angolszász rendszerben ez más megoldást tartalmaz. Úgy gondolom, érdemes lenne arra odafigyelni, hogy milyen módon tudják a tulajdonosok ellenőrizni a cég vezetését. Én úgy látom, hogy a hatályos törvény és a törvényjavaslat is nagyon óv atosan bánik ezzel, kevéssé foglalkozik vele. Ezen a téren a gyakorlat azt mutatja, hogy számos probléma merült fel, megoldást kellene rá találnunk. Nemcsak szakmai presztízs okán, hanem a gyakorlati tapasztalatok miatt is sajnálom egy kicsit, hogy az ügyv édi gyakorlat tapasztalatait mintha kevéssé vette volna figyelembe a törvényjavaslat. Egyrészt nagyjából ismerem azokat a tanulmányokat, amelyek az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő osztályán is rendelkezésre állnak. De tudom, hogy a társasági jo gban nagyon gyakran a problémák, a viták soha nem kerülnek a cégbíróság elé, mert a vállalkozónak, a cég minden egyes tagjának elemi érdeke, hogy ne vigye a bíróság elé a vitát, mert vagy elhúzódik, vagy költséges, vagy mind a kettő együtt. Ezért inkább me gpróbálják cégen belül megoldani a problémákat. Ezek döntő többsége elsődlegesen az ügyvédek szeme előtt zajlik, hiszen alapvetően az ügyvédi képviseletet veszik ilyenkor igénybe a cég tagjai. Nagyonnagyon sok gyakorlati probléma merül fel, amelyre talán nem is lehet minden szempontból tekintettel a jogalkotó, de bizony - úgy gondolom - néha indokolt lenne ezeket is jobban figyelembe venni, hiszen mindannyiunk előtt egyértelműen az a cél áll, hogy a gazdasági társaságok jobban, hatékonyabban működhessenek. Egyetlenegy rövid említést szeretnék tenni: hogy az a
