Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
575 A Gt., a gazdasági társaságokról szóló törvény volt az első abban a sorban, amely a piacgazdaság szabályozási körét megteremtette, az összes többi törvény ezt követően született, és indokolt, hogy az összhangot most végre megteremtsük. Ennek a törvénynek a megfogalmazása egyben tudatos jogharmonizációs lépése is Magyarországnak, amely a társulási megállapodás 68. pontja alapján egyértelműen kötelez bennünket. A megállapodásnak ez a 68. szakasza úgy sz ól, hogy a magyar jogot úgy kell az Európai Unió jogrendszeréhez igazítani, amennyire lehetséges. Ez az "amennyire lehetséges" kitétel ebben az esetben, én úgy gondolom, megfelelően megvalósul. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban n incs egységes társasági jog, nem alakult ki egységes társasági jog, a tagállamok jelentős részben egymástól eltérő módon szabályozzák a társaságok működését, de vannak tanácsi irányelvek, amelyek elsődlegesen a tőkeegyesítésekre, a tőketársaságokra, ezen b elül a részvénytársaságokra vonatkozóan fontos előírásokat tartalmaznak. Nagy erénye ennek a törvényjavaslatnak, hogy azt a kötelezettséget, amelyet oly sokszor emlegetünk itt a parlamentben mint jogharmonizációs kötelezettséget, ez a törvényjavaslat megfe lelően kielégíti, mind az indokolásában, mind pedig a normaszövegben megfelelő terjedelemben kitér arra, hogy az Európai Unióban az egyes irányelvek, az 1., a 2., a 3., a 6., a 11. társasági jogi irányelvek mely rendelkezéseivel milyen módon kerül összhang ba a törvényjavaslat, és az eltéréseket is jól indokolja, tehát megfelelő háttéranyagul szolgálnak annak érdekében, hogy megítélhessük, mennyire harmonizál ez a törvény az Európai Unió jogrendszerével. A törvényben alapvető változások a szerkezeti részben, az általános részben, de az egyes társasági formákról szóló részben egyaránt találhatók. Örömmel tapasztaljuk azt, hogy a korábbi ellentmondás az általános rész egyes rendelkezéseivel és a különböző cégformákra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban jele ntős mértékben feloldásra kerül, és az általános rész egyértelműbb, világosabb, és valóban az általános szabályok döntő többségét tartalmazó résszé vált. Azt is fontosnak tartjuk, hogy ezekre a változásokra megfelelő módon felkészülhessenek a jogalanyok. E zt biztosítja az is, hogy a törvény csak a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba, a tőke nagyságának megemelésére vonatkozó előírások pedig még ennél is hosszabb időt biztosítanak. Problematikusnak tartom azonban, hogy a társasági formákkal kapcsolat ban egy viszonylag nehezen értelmezhető különbségtétel fennmarad. Az öt társasági forma közül vannak olyanok, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek, és vannak olyanok, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek. Ez valahonnan még talán az 1875ös kere skedelmi törvénykönyv rendelkezéseiből folyik. Mára, én úgy érzem, nem feltétlenül indokolt ez a különbségtétel, nem indokolt fönntartani ezt a megkülönböztetést. Egyébként tapasztalatból is tudom mondani, hogy nagyon sokszor a társasági formák közül válas ztó vállalkozók nehezen is tudják értelmezni azt, hogy mi is a különbség egy jogi személyiséggel rendelkező, és jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma között. (10.20) Már csak azért is, mert egyébként az absztrakt jogképessége minden társasági formának megvan, jogképes. Úgy gondolom, hogy azok a minimális eltérések, amelyek a két forma között léteznek, nem feltétlenül indokoltak, hogy meglegyenek. Örvendetes dolog, hogy az a nagyon kicsi különbségtétel, amely a jelenleg hatályos törvényben a kü lföldi és a belföldi vállalkozók, üzletemberek között megkülönböztetésként létezett - nevezetesen az, hogy a külföldi állampolgár csak névre szóló részvényt szerezhet , megszűnik. Ez egy nagyon fontos, igazából most már csak elvi jelentőségű gesztus. Indo kolt, hogy ez a különbségtétel megszűnjön. Azt hiszem, ennek is köszönhető, hogy Magyarországra több mint 15 milliárd dollárnyi tőke érkezett az elmúlt években. Éppen a mai újságokban lehetett olvasni azt, hogy angol felmérések szerint a működő tőke számár a KözépKeletEurópában Magyarországon tudjuk biztosítani a legkedvezőbb feltételeket.
