Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
574 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók ré szére 20 perc, a második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre. Továbbá az első körben kétperces felszólalásra nem kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ülésén megállapodás született abban is, hogy a mai n apon csak a frakciók képviselőinek úgynevezett elsőkörös felszólalására kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Hankó Faragó Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Őt követi majd Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt tól. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, vitathatatlan tény, hogy a piacgazdaság legfontosabb törvénye a gazdasági társaságokról szóló tör vény. Magyarországon kilenc éve van hatályban egy törvény, amely a gazdasági társaságokat szabályozza, és ez a törvény valóban egy rendkívül nagy jelentőségű jogalkotási aktus volt 1988ban. Amikor 1989. január 1jén ez hatályba lépett, akkor ezzel tulajdo nképpen a szürkegazdaság, és az akkor már rejtett módon, féligmeddig nyíltan meglévő piacgazdaság szereplőinek egy jelentős legitimitást és jogi lehetőséget adott. Ez egy valóban történelmi jelentőségű változás volt, és a magyar gazdasági társaságokról sz óló törvényt vette át ezt követően az összes többi középkeleteurópai ország, ez szolgált alapvetően alapul az ottani jogalkotásban. Ez a törvény, amely most is hatályban van, alapvetően két hagyományra, két forrásra építkezett: az 1875. évi kereskedelmi, hazai kereskedelmi törvényre, illetve a német jogalkotásra, amely a kontinentális jogrendszer egyik legfontosabb jogforrása. A törvény alkalmas volt arra a feladatra, amelyre rendeltetett, kilenc éven keresztül megfelelő módon tudta biztosítani a jogi ker etet a gazdasági élet működéséhez. Hogy most mégis új törvényt kell alkotni, ez, úgy gondolom, megint csak vitathatatlan. Az idő eljárt e felett a törvény felett, és több csoportra is lehet osztani azokat az okokat, amelyek indokolttá teszik, hogy ma egy ú j törvényt alkossunk. Új törvényt, és ne az előzőt módosítsuk különböző rendelkezésekkel, mert indokolt, hogy egy jelentős szerkezeti változáson is keresztülfusson ez a törvényjavaslat. Mielőtt bárkit megijesztenék, természetesen úgy gondolom én is, hogy a piacgazdaság szereplőit alapvetően új helyzet elé ez a törvényjavaslat nem fogja állítani, tehát akik megszokták azokat a viszonyokat, amelyek a mai magyar gazdaságban mint jogi környezetben tapasztalhatók, azok nyugodtak lehetnek afelől, hogy nem történn ek olyan jelentőségű változások a társasági jogban, amelyek egészen új szemléletet igényelnének. Hogy ez a törvény szükséges, azt az elmúlt évek tapasztalata is bizonyítja. Bizonyítja az is, hogy az elmúlt évek során bizony a bírói értelmezés meglehetősen furcsán alakult e törvényjavaslattal kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy talán ezen a téren volt a legellentmondásosabb a hazai bírói gyakorlat, ennek a törvénynek az alkalmazása kapcsán merült fel leginkább az, hogy még akár megyénként, egyes szomszéd meg yékben is másképpen alakult a bírói gyakorlat, nem elsősorban a bírói kar felkészületlensége és hibája miatt, hanem főleg azért, mert a törvény rendelkezései viszonylag tág értelmezési lehetőséget biztosítottak, és bizony lehetőség volt arra, hogy fehéren vagy feketén lehessen értelmezni egyes rendelkezéseit. Fontos ez az új törvény azért is, mert meg kell teremteni az összhangot a jog különböző területein más, ehhez hasonló, ehhez a témához szorosan kapcsolódó törvényjavaslatokkal. A törvény záró rendelkezéseiben módosítja - ahogyan azt miniszter úr is már részben említette - a polgári törvénykönyv, a polgári perrendtartás, az illetékről szóló törvény, a csődtörvény, az értékpapírról szóló törvény, a befektetési alapokról szóló törvény, de az egyé ni vállalkozásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is.
