Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
573 gyakorlatilag mindenféle környezet nélkül keletkezett, és az indukálta a hozzá kapcsolódó törvényeknek a keletkezését, ma már az a helyzet, hogy több olyan törvény van, amelyik érinti a gazdasági társaságok működését, szoros kapcsolatban van vele. Ezért szükség van arra, hogy ez a törvény is számoljon ezekkel a változásokkal, és beépüljenek a törvénybe a számvitellel, a versenyjoggal, a konsz ernjoggal, a csődeljárással kapcsolatos kérdéseknek az egyes elemei. Az új törvény kiadását indokolja a joghézagok kiküszöbölése, illetve bizonyos hibás részek kijavítása. Különösen fontosnak tartotta a bizottság a hitelezővédelem erősítését, ami a korábbi törvénynek nem volt erőssége. Elsősorban az alap- és törzstőke felemelése, a tőkeemelések és leszállítások kérdése az, ami majd változásokat fog ezen a téren előidézni. Végül fontosnak tartotta a bizottság, hogy eurokonform szabályozással erősödik a törv ény, elsősorban a konszernjognak bizonyos átvételét értettük ez alatt, másrészt pedig a részvénytársasági működésnek a szabályozását, amiben kiemelkedő a zárt és nyílt részvénytársaságok működési szabályainak és különböző eljárásainak a megkülönböztetése. Úgy érezzük, hogy a zárt részvénytársaságok működését gyakorlatilag gördülékenyebbé, egyszerűbbé fogja majd tenni. Ezek az igények végül formáját tekintve is új törvényt eredményeztek, és úgy látjuk, hogy ez is pozitívuma lesz a törvénynek, hiszen erősödöt t a törvényben az általános részek tartalma és terjedelme, csökkent a különös részeké - mint ahogy erre a miniszter úr is utalt expozéjában , és összességében, ha nem is nagymértékben, de a törvény terjedelme is csökkent ezáltal. A gazdasági bizottság a t ervezetet igen jónak tartja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes részkérdéseket illetően itt az általános vitában, illetve a részletes vitában ne legyen komoly vita. A bizottsági ülésen néhány ilyen részkérdés merült fel, például az apport alulért ékelésének a lehetősége, a vezető tisztségviselők új társaságalapítási jogának korlátozása vagy a tulajdonosi és menedzsment jogok eltérő értelmezése, hogy azok milyen mértékben szükségesek, és melyik oldalnak a javára. Mindezeket követően nem csoda, hogy a gazdasági bizottság úgy összegezte a törvénytervezetet, hogy az általános vitára alkalmas, és a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitának a megkezdését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (10.10) ELNÖK (dr. Kóródi Má ria) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hankó Faragó Miklósnak, aki az alkotmányügyi bizottság véleményét ismerteti. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság az elmúlt heti szerdai ülésén együttes vitában, együttes előterjesztést követően meghallgatta a gazdasági társaságokról, illetve a cégbíróságról, cégbírósági eljárásról szóló törvényjavaslat előterjesztését. A bizottságban hosszabb vita nem alaku lt ki. Azt hiszem, ugyanúgy, ahogyan az a gazdasági bizottságban, az alkotmányügyi bizottságban is ez annak a jele volt, hogy mind az ellenzék, mind a kormánypártok a törvényjavaslatot alapvetően jónak tartják, általános vitára alkalmasnak tartották. A biz ottsági ülésen meghallgattuk a cégbírák egyesületének - ahogyan azt miniszter úr is az imént említette - képviselőjét, aki tájékoztatott bennünket arról, hogy a cégbírósági eljárásokkal kapcsolatban melyek a legfrissebb fejlemények. Ezeket mi is reménykelt ő változásoknak láttuk, és ahogyan az imént említettem, rövid vitát követően mind a gazdasági társaságokról szóló törvényt, mind pedig a cégbíróságról szóló törvényt az alkotmányügyi bizottság tagjai egyhangúlag, tehát csak igen szavazatokkal támogatták. K öszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
