Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslathoz, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslathoz - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
570 tartalmazza, azért, és az a s zigorítás oka, hogy a közhasznú társaságban a közhasznú tevékenységgel keletkezett vagyont végleges jelleggel közhasznú célra kell felhasználni. A gazdasági társasággá történő esetleges átalakulás lehetősége visszaélésekre adhat alkalmat. A törvényjavaslat az átmeneti szabályok között írja elő, hogy a gazdasági munkaközösség és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség a törvény hatálybalépését követő két éven belül a társasági szerződés módosításával közkereseti társaságként műkö dhet tovább vagy más gazdasági társasággá köteles átalakulni. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogorvoslati rendszerre vonatkozóan a hatályos szabályozás szerint a jogsértő társasági határozat felülvizsgálata iránti kereset benyújtására a határozat meghozatalá tól számított 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. A törvényjavaslat a jogvesztő határidő jellegét megszüntetve kimondja, hogy a kereset benyújtására a tudomásszerzéstől számított 30 napos, úgynevezett szubjektív határidőn belül van lehetőség, de a határozat meghozatalától számított 90 napos objektív határidő elteltével per akkor sem indítható, ha a tudomásszerzés később következett be. A törvényjavaslat a kizárásra vonatkozó társasági határozatok tekintetében a határozat bírósági felülvizsgálatán ak lehetősége helyett perindítási jogot biztosít a társaságnak abban az esetben, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tag kizárására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. Az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok változását illetően, tisztelt képviselőtársaim, kisebb mértékű, de jelentős változtatást kívánok csak megemlíteni. A korlátolt felelősségű társaság esetében például az üzletrész átruházásának szabályai differenciáltabb módon k erülnek meghatározásra. A társasági szerződésben a törvényben előírt elővásárlási jog biztosítása mellett további korlátozásokat vezethetnek be, így például az átruházást a társaság hozzájárulásához köthetik. A legtöbb érdemi változás a részvénytársaságokr a vonatkozó fejezetben található. A részvénytársaságnak a tagjaitól elkülönült jogi személyisége általában kizárja a részvényeseknek a részvénytársaság tartozásaiért való helytállási kötelezettség megállapítását. Összhangban azonban többek között az európa i társasági jog 12. számú irányelvével, annak egyszemélyes társaságokra vonatkozó szabályaival, a törvényjavaslat többletgaranciák előírásával biztosítja a fizetésképtelenné vált részvénytársaság hitelezőinek védelmét, csökkentve az egyszemélyes részvénytá rsasággal való rosszhiszemű vállalkozás lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a cégtörvény, a cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, cégeljárásról szóló törvény legfontosabb tartalmáról szeretnék még néhány mondatot mondani önöknek és az előte rjesztést figyelemmel kísérőknek. A cégeljárásra vonatkozó szabályok az eddigiekben szétszórtan, különböző szintű jogforrásokban helyezkedtek el, részben törvényerejű rendeletben, részben miniszteri rendeletben. Most egy egységes szabályt kívántunk egy új törvényben megalkotni, amely áttekinthető, világos eljárási határidőket tartalmaz, korszerű. Ennek a végrehajtására csupán néhány technikai szintű szabályt tartalmazó végrehajtási rendeletre lesz szükség. A cégtörvény, az új cégtörvény alapvető rendeltetés e és feladata, funkciója, hogy gyorsítsa a cégeljárást, egyszerűsítse a cégbejegyzést, és ezáltal a cégnyilvántartások közhitelességét, valamint a jogbiztonságot egyaránt szolgálja. Ebből a szempontból a legfontosabb feladat az, annak biztosítása, hogy a c égbejegyzés rövid időtartam alatt megvalósuljon, hogy az úgynevezett előtársasági forma, amelyről a társasági törvény kapcsán már szóltam, ne legyen túlságosan hosszú. Ennek érdekében tartalmazza a javaslat azt, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági tá rsaságok esetében a cégbejegyzési kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül el kell dönteni a cégbíróságnak. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a cégbíróság vezetőjének nyolc nap áll rendelkezésére, hogy a szükséges intézkedést megtegye. Ha ez enne k ellenére nem került elbírálásra, akkor a benyújtást követő 39. napon a törvény erejénél fogva létrejön a bejegyzés.
