Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslathoz, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslathoz - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
571 Ugyanez vonatkozik, tisztelt képviselőtársaim, a részvénytársaságokra is, azzal a különbséggel, hogy itt 60 nap áll rendelkezésre a bejegy zés lebonyolítására, és a cégbíróság elnökének itt is rendelkezésére áll plusz nyolc nap, és így, ha nem történik meg a törvényben meghatározott határidőn belül a bejegyzés, akkor a benyújtástól számított 69. napon kell a törvény erejénél fogva a céget bej egyezni. Ezek a határidők és ez az eljárás, tisztelt képviselőtársaim, úgy vélem, egyértelműen egy új fejezetet nyitnak a cégbíróságok működésében és a cégbejegyzésben, és új fejezetet teremtenek a gazdasági jog területén, a jogbiztonság biztosításában is. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy jelenleg a gazdasági jog hatályosulásának éppen egyik leggyengébb pontja az, hogy a cégbejegyzések a bíróságokon elhúzódnak, és ebből következően nincsen közhiteles, naprakész törvényes nyilvántartás. Természetesen a másik fontos eleme a tervezetnek, hogy a cégbíróság eljárásával maga is elősegíti azt, hogy a cégbejegyzéshez szükséges adatok minél gyorsabban rendelkezésre álljanak, hiszen a bejelentésnél számítógépre viszik az adatokat, ezzel az a megjegyzés kerül rávezetés re a lapra, hogy a cég bejegyzés alatt áll, és ezt követően a cégbíróság szerzi majd be a jövőben a cég adószámát, a társadalombiztosítási folyószámla számát, valamint a cég statisztikai számjelét. És ez nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint a mindenki által régen áhított úgynevezett egyablakos rendszer bevezetése, amely nagyon sok időt, energiát takarít meg a vállalkozók számára, és alapvetően képes felgyorsítani a cégeljárást. Azt hiszem, hogy ez a két legfontosabb és a közvélemény számára talán legkie melkedőbb pontja a cégeljárásról szóló új törvénynek. Természetesen még nagyon sok fontos részletszabályozást tartalmaz a cégtörvény, de én úgy vélem, hogy elsősorban most, az általános vitának ebben a szakaszában ezekre a változásokra kell koncentrálnunk, amelyek nagyon előremutató, és remélhetően egy gördülékenyebb eljárási rendet megvalósító változtatások. (10.00) Tisztelt Ház! Végezetül arról is kötelességem szólni, hogy vajon ezekhez a nagy horderejű változásokhoz milyenek a feltételek. Hiszen nincs ér telme olyan jogszabályt alkotni, amelynek végrehajtásához alapvetően hiányoznak az elemi feltételek is. Amikor az új cégeljárásról szóló törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény koncepcióját a kormány megtárgyalta, feladatul szabta az igazságügyi tárcának, hogy vizsgálja meg a cégeljárásra vonatkozó új szabályok bevezetésének objektív feltételeit. Ez a vizsgálat megtörtént, valamennyi cégbíróságot, azok tevékenységét átvilágítottuk. A feltételekről pontos leltár készült, és megállapítható volt, ho gy a legnagyobb problémák elsősorban a fővárosi cégbíróságon keletkeztek, részben szubjektív, másrészt objektív okokkal magyarázhatóan. Ugyanakkor az elmúlt fél évben több erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy az objektív feltételek, a számítógépes el látás javuljon a cégbíróságokon, és ennek pozitív jelei már tapasztalhatók. Állításom alátámasztására, tisztelt Ház, a statisztikai adatok segítségével egy biztató prognózist tudok önöknek vázolni. A fővárosi cégbíróságon - amely, hangsúlyozom, a legkritik usabb helyzetben volt - 1997. május 1jéig 54 ezer ügyhátralék halmozódott fel. Ennek a nagy számnak a kialakulása elsősorban a számítógépes rendszerek rossz működtetéséből következett be. 1997. május 1je és augusztus vége között - beleértve a nyári szaba dságolások időtartamát is - egy megújult személyi vezetéssel és egy következetesebb munkaszervezési metódussal ez az 54 ezer 13 ezerrel csökkent, és a 13 ezres csökkenéssel párhuzamosan a cégbíróság képes volt feldolgozni 18 ezer új ügyet is, tisztelt képv iselőtársaim. Mindebből az következik, hogy a munkafeltételek javításával biztosítható az a helyzet, hogy a cégbíróságok tulajdonképpen a törvény hatálybalépését megelőzően a cégbejegyzések területén egy tiszta lapot, egy tabula rasát hozzanak létre, és ez által a hatálybalépést követően valóban egy új fejezet induljon meg, és biztosítható legyen a naprakész, közhiteles, törvényes cégbejegyzés.
