Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslathoz, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslathoz - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
568 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak az expozé előterjesztésére. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter, a napirendi pont előad ója : Köszönöm, tisztelt elnök asszony. A két expozé egybekapcsolása teljesen indokolt, hiszen szorosan összefüggő szabályozási körökről van szó. A mai nappal, tisztelt képviselőtársaim, folytatódik annak a reformcsomagnak a tárgyalá sa, amelyet ez év késő tavaszán kezdett meg a Ház, és amely az igazságügy teljes korszerűsítését, átalakítását eredményezi, és ezen keresztül az állampolgárok millióit érintő nagy, átfogó reformot bontakoztat ki. Közvetve és közvetlenül mind a két törvény kapcsolódik ehhez a reformhoz, hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény elsősorban a gazdasági élet szereplőinek, vállalkozásoknak a mozgáskörét kívánja kiterjeszteni, oly módon azonban, hogy erősödjön a jogbiztonság, erősödjön a hitelezővédelem. A c égnyilvántartásról, cégeljárásról, cégnyilvánosságról szóló törvény pedig legfontosabb célkitűzései között tartalmazza - lényegében a jogbiztonság erősítése érdekében - a cégbejegyzések területén a bírósági eljárások időtartamának radikális, határozott csö kkentését. (9.40) A bevezető gondolatok körében, tisztelt képviselőtársaim, szólnom kell arról is, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény, amelyet 1988ban fogadott el az Országgyűlés, a '88. évi VI. törvény, a magyar piacgazdaság kialakulása szempon tjából korszakos jelentőségű, nem túlzás: történelmi léptékű és jelentőségű volt, az első törvény, amely a modern piacgazdasági viszonyok kialakítása érdekében tett egyik legfontosabb lépést jelentette. Ez tette lehetővé a szabad vállalkozásnak, a tőkeáram lásnak a kiszélesítését Magyarországon. Természetes, hogy a revízió közel tíz év távlatában szinte természetes és szükségszerű, és ehhez kapcsolódóan válik a jogalkotó kötelességévé a cégjogi rendelkezések korszerűsítése is. Lényegében a későbbi privatizác iós törvények, valamint a '92ben elfogadott szövetkezeti törvény hatására a magyar vállalati szférában uralkodó intézménnyé 1995re a gazdasági társaság vált. A törvényjavaslat egyik legfontosabb célja tehát a fejlődés, a változás hatásainak átvezetése a törvényen, másrészt pedig a meglévő és kialakult joghézagok kiküszöbölése, az ellentmondások feloldása és a tízesztendős tapasztalatok beépítése a törvény tartalmába. A második legfontosabb célkitűzés, amiről szólnom kell, a további összhang megteremtése, illetőleg az összhang továbbfejlesztése az Európai Közösség gazdasági jogi irányelveivel, az itt kialakult megoldásokkal, annál is inkább, mert a társulási megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény külön a 68. §ában kifejezésre juttatja, hogy Magyarors zág a társasági jogát harmonizálni kívánja az európai normákkal. Sok minden más mellett ez is arra késztet bennünket, hogy ezt az új törvényben tegyük meg. De el kell azt is mondanom, hogy a hatályos magyar társasági jog az Európai Közösség alapkívánalmait néhány kivételtől eltekintve már jelenleg is kielégíti. Szemléletmódjában, felfogásában a magyar társasági jogot az európai jogfelfogáshoz közeledés jegyében legjobban a hitelezővédelem terén kell megváltoztatni. Jelentős változtatást igényelt a hatályos társasági törvény szerkezete, és ez abban fejeződik ki a törvényjavaslat szövegében, hogy jelentősen bővül az általános szabályok köre, ezzel elkerülhetők az egyes társasági formák szabályozásánál a szükségtelen ismétlések, és így az úgynevezett különös ré sz már valóban csak az adott társasági formára vonatkozó szabályokat tartalmazza. Meggyőződésem, hogy ezzel a szerkesztési móddal a jogalkalmazók számára az új törvény sokkal inkább áttekinthetővé válik majd a jogalkalmazás folyamatában. Az általános részb e kerül az átalakulás szabályozása különös részként pedig az öt gazdasági forma, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság részletes szabályozása következik a harmadik részt alkotja az úgynevezett
