Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
565 Sajnos azonban azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat nem egészen jó. Ennek, véleményünk szerint, bizonyos végiggondolat lanság és kizárólag az állami bevételekre való koncentrálás, valamint olyan vállalati csoportérdekek megjelenése a törvényjavaslatban az oka, amelyről most szólni kívánok. Hadd soroljak fel néhány problémát. A javaslat indoklása szerint a jövedéki visszaél ések legfrekventáltabb területét az ásványolajtermékek képezik. Tegnap elhangzott, hogy ebből van a legnagyobb kiesés az állami bevételekénél. Mégis, a javasolt adótételek alapján a visszaélések száma, véleményünk szerint, nemhogy csökkenne, hanem még nőhe t is. Ennek egyik oka az a nem titkolt adóemelés, amely ebben a törvényjavaslatban meghúzódik. A törvényjavaslat indoklása szerint 15,115,4 százalékos adónövekményt vall be a kormány, vagyis az energiahordozók a kormány álláspontja szerint 16 százalékkal fognak növekedni a törvényjavaslat hatására. Mi valószínűsítjük azt, hogy a kormány ebbe nem számolta bele, mondjuk, a dollárárfolyam változását. Ha valaki ma megnézi a budapesti értékpapírtőzsdén a dollár határidős jegyzését, akkor nyugodtan számolhat azz al, hogy körülbelül jövőre 18 százalékos lesz ez az adótételnövekedés. Ez azt jelenti, tisztelt Ház, hogy például az ólmozatlan benzin ára 185 forint/liter lesz 1998 januárjában. Ennek az adóemelésnek két irányban vetném fel a következményeit: pénzügyi sz empontból és energiapolitikai oldalról. Pénzügyi szempontból korántsem biztos, hogy a költségvetés ezekkel az adónövelésekkel jobban jár. Az üzemanyagok adótartalma általában magas Európában, de ha a magyar jövedéki adószintet összevetjük az európai uniós országokéval, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a jövedéki adó Magyarországon magasabb, mint az Európai Unió átlaga, és jóval magasabb, mint az unióban minimumként előírt 0,287 ecu/liter érték. Arról nem is beszélek, hogy a magyar áfa is jóval magasabb, mi nt az európai uniós átlag. Sajnos, a fizetőképes kereslet tekintetében még nem vagyunk az európai átlagnál. Hiszen egy európai átlagpolgár egyórai fizetéséből ötször annyi benzint tud vásárolni, mint egy átlagmagyar. Tisztelt Ház! A kezemben van egy tábláz at (Felmutatja.), aki nem hinné el ezeket az állításokat. Tételesen igazolható, hogy az adótartalomban jóval magasabb szintet érünk el, mint az Európai Unió országai, még akkor is, ha végösszegét tekintve néhány országban, mondjuk, Ausztriában vagy Németor szágban magasabb a benzin ára. Most nézzük meg, ha nem európai uniós tagországokéval hasonlítjuk össze a benzin magyar adótartalmát, akkor mit tapasztalunk. Ha megnézzük a környező szomszéd országokban tapasztalt fogyasztásiadó- és jövedékiadószinteket, a kkor szintén azt látjuk (Felmutatja a táblázatot.), hogy a magyar adótartalom jóval magasabb, mint a környező országokban. Ez a gázolaj árának a táblázata, összehasonlítva a szomszéd országokéval; a gázolaj az ipar, a kereskedelem, a teherszállítás, a mező gazdasági gépek miatt érdekes. Azt láthatjuk, hogy Magyarországon legmagasabb ez az ár, összehasonlítva Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna, tehát a szomszéd országok árával. Ugyanez a helyzet a benzinnél is. Magyarországon található a legmagasabb fogyasztói ár és a legmagasabb adótartalom. Ennek a következményei, azt hiszem, valamennyiünk számára ismerősek: megjelenik a benzinturizmus, azaz magyar állampolgárok, különösen a határ mentén, átjárnak a szomszéd országokba tankolni, hiszen ott jóval olc sóbb a benzin, az üzemanyag ára. Tehát a költségvetés adókiesést fog elszenvedni. Továbbá az alacsonyabb benzin- és gázolajár miatt megéri átjárni a szomszéd országokba, és valamilyen módon a feketegazdaságot, a feketekereskedelmet növelni. A statisztikai adatok világosan jelzik azt is, hogy az adóemelés és a benzineladás közötti összefüggés hogyan néz ki. 1994ben, amikor hozzávetőlegesen nem változott az adó, nőttek a benzineladások, több lett az állami bevétel, míg 1995. január 1jén a 15 százalékos adóe melés hatására januárban 30 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott. Az adóemelés tehát ellentmond a költségvetés bevételi szempontjának is, és ellentmond a kormány szavakban antiinflációs szándékának is.
