Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
560 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 6. ülésnapja 1997. szeptember 17én, szerdán (9.01 óra - Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyző: dr. Trombitás Zoltán) ELNÖ K (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat, akár a televízió, akár a rádió nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hog y az ülés vezetésében Póda Jenő és dr. Trombitás Zoltán jegyző urak lesznek segítségemre. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosított Házszabály rendelkezéseinek megfelelően a mai - tehát a harmadik - ülésnapon napirend előtti felszólalásra már nem kerül sor. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/4459. számon, a bizottság ajánlásait pedig T/4459/12. és 1213. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a mai napon csak az MDF elsőkörös elmaradt felszólalására kerül sor 15 perces időtartamban. Megadom a szót dr. Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy kevés sürgősebb feladata lehet ennek az Országgyűlésnek , mint törvényt alkotni az egészségről. És nemcsak azért, mert a jelenleg hatályos törvényünket közel generációnyi idővel ezelőtt fogadtuk el, hanem azért is, mert ezalatt olyan politikai, gazdasági és kulturális változások zajlottak az országban, amelyek közepette mára Európa legbetegebb nemzete lettünk. Tudva pedig, hogy csak egészséges népnek lehet jövője a nemzetek egyre kegyetlenebb gazdasági versenyében, joggal várhatja minden állampolgár, hogy egy olyan törvényt alkotunk az egészségről, amely lehetőv é teszi ennek a folyamatnak a megfordítását. Döntő elhatározásra kéne jutnunk, hogy az egészséget az értékek hierarchiájában hová helyezzük és a társadalompolitika egészében mi módon képviseljük. Az egészségügy ügye ugyanis legkevésbé csupán az egészségügy ügye. A legáltalánosabban elfogadott fogalom szerint, az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint azonban az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a lehető teljes testi, lelki és szociális jólét állapotát. Ha pedig ezt a meghatáro zást - mint az Egyesült Nemzetek szövetségének tagja - elfogadjuk, akkor tudjuk, és csak akkor tudjuk magyarázni azokat a statisztikai eredményeket, amelyekre nagyon sokszor hivatkoznak a különböző kormányok és a különböző népjóléti miniszterek. Eszerint u gyanis a lakosság egészségi helyzetét, egészségi állapotát az egészségügy fejlettsége mindössze 15 százalékban határozza meg. Ennél nagyobb
