Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
553 Ezenkívül az a társaság, amelyet Magyarországon jegyeznek be, akkor is magyar jogi személynek számít, ha külföldi tulajdonban van. A tulajdont és a cégnyilvántartási bejegyzést szándékosan összekeveri a kormány, meg kívánja té veszteni a közvéleményt, a törvény valójában csak a külföldi bejegyzésű cégeknek nem engedné meg a földvásárlást, de a külföldi tulajdonosoknak igen. (Dr. Kertész Zoltán: Nemzetközi szerződés kötelezi a kormányt erre! - Közbeszólás: Nem kötelezi! - Vancsik Zoltán: Ne hányd a borsót!) Folytathatom, képviselőtársak? Kerülhete a külföldiek tulajdonába az a föld, amelyet itthon bejegyzett társaság vásárol meg? A kormány szerint és önök szerint nem, mert önök szerint az ingatlannyilvántartásba nem annak személ y szerinti tulajdonosa, hanem a földet vásárló társaság kerül bejegyzésre, és ezenkívül önök azt mondják, azt állítják, hogy ha a társaság megszűnne, a törvény akkor sem engedné a vagyonrész föld formájában való kivételét. A valóság ezzel szemben sajnos ne m ez, tehát azt kell válaszolnunk, hogy kerülhet a külföldiek tulajdonába föld, amelyet itthon bejegyzett társaság vásárol meg, mivel akié a társaság, azé a föld. Ha közvetlenül nem is, de közvetve az ő tulajdona. Az a külföldi személy, aki száz százalékba n tulajdonosa egy társaságnak, akkor is egyedül rendelkezik a társaság százszázalékos tulajdonában álló föld felett, ha ebből egyetlen százaléknyi sincsen saját tulajdonában. Ezenkívül a törvény azt sem korlátozza, hogy a megvásárolt cégek osztódás esetén a földvásárlási jogukat utódszervezeteinek örökíthessék. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehetnee akkor egy olyan törvényt csinálni, hogy csak a mezőgazdasági szövetkezetek vásárolhassanak termőföldet, más társaságok ne? Önök valójában ezt akarták, erre cé loztam tegnap délelőtt, de ezt nem lehet, mint már akkor kifejtettem, mert az alkotmány tiltja, hogy a magyar bejegyzésű jogi személyek között hátrányos megkülönböztetés legyen, ezt nem engedi meg a magyar jogi környezet, a magyar alkotmány is tiltja. Ezen túlmenően - erre is rámutattunk, és most még egyszer megismételném - hazánknak a nemzetközi egyezményekhez, nevezetesen elsősorban az OECDhez való csatlakozása kizárja annak a lehetőségét, hogy a magyar törvényhozók és jogalkalmazók hátrányos megkülönböz tetésben részesítsék a külföldiek által létrehozott vagy megvásárolt jogi személyeket, társaságokat. Feltételee - ez egy fontos kérdés, önök mindig ezzel érvelnek , hogy a külföldi tőke mezőgazdasági termelésbe való bevonása esetén a társaságok földhöz i s juthassanak? A földhöz jutás egyáltalán lehetősége, feltételee az állami gazdaságok privatizálásának? A kormány szerint igen, mert azt állítják, és önök ezt ismételgetik, hogy a külföldi befektető a saját tulajdonába szeret beruházni. A valóságban azon ban nem ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hiszen az állami gazdaságokat eddig is nagyon jó áron lehetett privatizálni, anélkül hogy az állami gazdaságokkal együtt az általuk művelt földet is magánosították volna. A vevő csupán tízéves bérleti jogot nyerhetett az állami tulajdonú földekre, és ez egyetlenegy esetben sem akadályozta meg a tőkebevonást. Mi lesz, ha nem lesz, mármint tudniillik ez a törvénymódosítás, és ha ezzel kapcsolatban az önök kérdésfeltevése kudarcot vall? Baj lennee ez, az, ha el marad a kormány által javasolt törvénymódosítás, ha a szövetkezetek mint jogi személyek továbbra sem juthatnának termőföldhöz? Önök azt mondják, hogy igen, ez nagy baj lenne, mivel aki nem lehet tulajdonosa az általa birtokolt és megművelt földnek, az kevé sbé mer hosszú távra tervezni, kockáztatni, befektetni. Azért is baj lenne, mondják önök, hogyha a szövetkezetek nem tudnak földet vásárolni, mert kiszorulnak a termelésből, továbbá az állattartó gazdaságok környezetükben nem jutnak elegendő földhöz, amely eken a szükséges mennyiségű takarmányt biztonsággal meg tudnák termelni. Ez azonban nem igaz, tisztelt képviselőtársaim! A valóságban a helyzet egészen más, hiszen a szövetkezetek termelési biztonságát szavatolja a szövetkezeti tagok földtulajdonának közös művelése bérleti szerződés keretében, a megművelhető termőföld mennyisége a szövetkezetet alkotó magánszemélyek földtulajdonának gyarapítása révén is korlátlanul növelhető. Ezen túlmenően a tőkeerős hazai és külföldi vállalkozók jó haszonbérleti szerződés sel eddig is megfelelő termelési biztonságot érhettek el, továbbá a külföldiek tőkeerejüknél fogva könnyebben és gyorsabban
