Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
554 felvásárolhatnák a földet, mint például az állattartó telepek, ezért ezek nem könnyebben, hanem ezzel ellenkezőleg, nehezebben jutná nak takarmánytermő területekhez, ami végül is a telep felvásárlásához is vezethetne. Ki nyerne? Ez a fő kérdés, erről beszélt a Magyar Demokrata Fórum elnöke az önök által kritizált, szerintem igen alapos és rendkívül fontos felszólalásában. Kiknek lenne j ó tehát, ha a kormánypárti képviselők megszavaznák a kormány által előterjesztett törvénymódosító javaslatot? Nyerne rajta természetesen a mostani kormány, amely az állami gazdaságokat földdel együtt szeretné privatizálni, hogy újabb, szabadon elkölthető p énzforrásokhoz jusson, és persze nyernének mindazok, akik szabad tőkével rendelkeznek. (1.20) Vagyis nyerne a külföldi spekulánstőke, amelyik nyerészkedés céljából felvásárolná az olcsó magyar termőföldet, és az Európai Unióhoz való csatlakozás akár tízsze resére is növelheti a föld árát. A pénztőkések erre az értéknövekedésre számítanának, és nem beruházásokban gondolkodnának. Nyernének azok a külföldiek, akik a jól ismert és sokat kritizált zsebszerződéssel megszerezni kívánnák földtulajdonukat, és így ezt legalizálni tudnák. Természetesen nyernének ezenkívül a külföldi tulajdonban lévő hazai élelmiszeripari cégek, amelyek most az alapanyagokhoz szükséges termőföldet is megvásárolhatnák. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki veszítene? Kik járnának rosszul, ha önök , mint kormánypárti képviselők, megszavaznák a kormány javaslatát? Nos, tisztelt képviselőtársaim, rosszul járnának mindazok a hazai gazdálkodók, befektetők, akikkel szemben a külföldi tőke erőfölényben van, mivel a föld mennyisége véges és korlátozott, a hazai gazdálkodók kiszorulhatnának a magyar mezőgazdaságból, bérmunkás szerepre kényszerülhetnének. Természetesen rosszul járnának az önök által dédelgetett szövetkezetek is, amelyek ma a tulajdonosok által bérbeadott, valaha szövetkezeti részarányföldtul ajdonként megszerzett földek révén a termőföld legnagyobb bérbevevői. A külföldiek elsősorban ezeket a földeket tudnák felvásárolni, és nem azokat, amelyeket a parasztok maguk művelnek meg, és ezért kevésbé eladók. Ezért a készülő törvény végső soron nem s tabilizálni fogja a szövetkezetek helyzetét, hanem megrendíteni. Előfordulhat, hogy a külföldi tőke a szövetkezet alól kivásárolja az addig bérelt teljes földterületet, és ezután a szövetkezet vagyona is - épületek, gépek, állattartó telepek - ingyen az öl ébe hullik. Föld nélkül nyilván nem lehet ésszerűen hasznosítani őket. Mindazok a hazai földtulajdonosok is a vesztesek közé tartoznának, akik szorult helyzetükben eladnák hosszú távú jövedelemszerzési, megélhetési forrásukat, és a jövőben a magyar termőfö ld ára sokszorosa lenne a mostaninak. A mai eladók ettől az értéknövekedéstől elesnének. Természetesen rosszul járnának a hazai gazdálkodók, mivel a külföldiek földvásárlási lehetősége most ugrásszerűen megnövelné a föld árát, a föld bérleti díját, ezáltal a termelés költségeit is. Természetesen rosszul járnának a hazai fogyasztók, akik ezentúl drágábban juthatnak mezőgazdasági termékekhez és élelmiszerekhez. Természetesen rosszul járna a falvak társadalma, mivel a külföldi tőke kiszoríthatja a gazdákat a m ezőgazdaságból, a vidék polgárosodása egyáltalán nem mehetne végbe a földmagántulajdonon alapuló magánvállalkozások nélkül. Végső soron természetesen az egész magyar gazdaság járna rosszul, mivel a megnövekedő költségek rontják a mezőgazdasági és élelmisze ripari termékek külföldi versenyképességét, csökkenne az export és természetesen a valutabevétel is. Vajon EUelőíráse ez, vagy kötelezettség az, amit önök állandóan hangoztatnak a földtulajdon szerzésének szabaddá tételével? Feltételee az Európai Unióh oz való csatlakozásnak a külföldiek földtulajdonszerzésének engedélyezése? A kormány egyes nyilatkozatai és az önök egyes érvei szerint igen. A valóságban - önök éppúgy jól tudják, mint mi - ez nem így van, hiszen a csatlakozásnak nemcsak hogy nem feltétel e, hanem kifejezetten fenntartással történő csatlakozási kikötést tett Magyarország. Ezt mi már teljesítettük, tehát ennek megfelelően nincsen olyan előírása sem az Európai Uniónak, sem pedig az ezzel kapcsolatban Magyarországgal megkötött
