Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
552 Köszönöm, képviselőtársaim, hogy ilyen figyelmesen meghallgatták előadásomat. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megké rem képviselőtársaimat, ne zavarják a szónokot, mert tartok tőle, hogy ellenkező hatást váltanak ki. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem zavartatják magukat!) Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne még valaki az általános v itában részt venni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel más már nem kíván, ismételt hozzászólóként megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, MDF. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget, amely azért indokolt, mert a tegnap délelőtti, szűkre szabott, húszperces időkeretben mint a Magyar Demokrata Fórum szónoka nem tudtam részletesebben megvilágítani azokat az indokokat és kifejteni azokat az érveinket (Közbeszólás a bal oldalról: Nagyon kíváncsiak vagyunk!), amelyek a termőfölddel kapcsolatos, kormány által javasolt és önök által láthatóan még most éjszaka is támogatni kívánt kérdés feltevését nem teszik lehetővé. (Francz Rezső: Nem ez van napirenden!) Ezért engedjék meg, hogy most Póda Jenő gondolatait folytatva rátérj ek arra, amivel befejezte képviselőtársam: hogy miért tartjuk elfogadhatatlannak azt, hogy a kormány által javasolt, termőföldre vonatkozó kérdések a NATOval kapcsolatos kérdéssel együtt legyenek feltéve, miért rosszak és miért megtévesztőek ezek a kérdés ek. Engedjék meg, hogy néhány sorban összefoglalt érveléseinket ismételten - lehet, hogy már nem először - megismertessem önökkel, hátha nem lesz haszontalan, hátha önök és ezúton a közvélemény, az, aki esetleg még ebben a késői vagy korai órában is figyel emmel kíséri ezt a vitát, vagy majd megismerkedik a sajtó útján ezzel, talán még nagyobb számban, nemcsak 280 ezer választópolgár akarataként, hanem még nagyobb tömegekben egyet fog érteni azzal, hogy nem megfelelőek azok a kérdések, amelyeket önök akarnak ráerőltetni a népszavazási lapra. Miért fordulunk a közvéleményhez? - ez az első kérdés. Azért fordulunk a közvéleményhez, hogy megakadályozzuk a kormánynak azt a törvénymódosítási szándékát, amelynek révén külföldiek kezébe juthatna a magyar termőföld. M i a szándék és mi a valóság, tisztelt képviselőtársaim? Mi a kormány szándéka? Azt mondja a kormány, és önök azt ismételgetik, hogy lehetővé kívánják tenni a hazai mezőgazdasági szövetkezetek földhöz jutását, lehetővé kívánják tenni a külföldi tőke bevonás át, lehetővé kívánják tenni az állami gazdaságok földjének is a privatizálását. Hogyan akarja a kormány e szándékát megvalósítani, az ő szóhasználatával? A törvény és az erre alapuló népszavazási kérdés szerint a módosítás ne csak hazai magánszemélyek, de belföldi bejegyzésű jogi személyek és társaságok, ezen belül a szövetkezetek részére is tegye lehetővé a termőföld vásárlását. Valójában megakadályozzae ez, hogy a többségében külföldi egyének és társaságok jussanak a magyar termőföldhöz? A kormá ny szerint igen, hiszen a törvény kimondaná, hogy a termőföldhöz az a jogi személy juthatna, amely Magyarország van nyilvántartásba véve amely legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytat amely a telephelyén vásárol földet és amely megfelelő mezőgaz dasági szakembert alkalmaz. A valóságban azonban véleményünk szerint, és még egyszer mondom, eddig 282 ezer állampolgár véleménye szerint, nem akadályozza meg ez a kérdés és ez a módosítás azt, hogy a többségében külföldi egyének és társaságok jussanak a m agyar termőföldhöz, hiszen adataink szerint - nyilván önök is ismerik ezeket az adatokat, de nem árt, ha megismételjük - a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint Magyarországon már ma is több mint 3000 - még egyszer mondom: 3000! - olyan cég van, amely mezőgazdasági tevékenység végzésére jogosult, és már több mint öt éve van bejegyezve. Ezeket a külföldi tőke bármikor akadály nélkül felvásárolhatná, kedve szerint telephelyet létesíthetne, vagy a névleg szükséges szakembert is könnyűszerrel meg szerezhetné és produkálhatná.
