Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF):
551 magunk mit tartunk helyesnek eg y ilyen fontos kérdésben, hanem az is, hogy szövetségeseink, partnereink mit vallanak erről a kérdésről, és az is mindenekelőtt, hogy ellenfeleink hogyan vélekednek egy ilyen kérdésről. Ma három irányból szokták támadni a NATOcsatlakozási témakört: egyrés zt balról, a Munkáspárt részéről, amely a moszkvai érveknél is moszkvaibb érveket és a moszkvai érdekeknél is moszkvaibb érdekeket vezet elő. Ez egyrészről érthetetlen, másrészről nagyon is érthető de mindenekelőtt meglepő, hogy miután májusban sikerült a NATOnak megegyezni Moszkvával, azok után is megmaradtak ezek az érvek. Nyilván ez számunkra egy olyan viszonyítási pont, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. A másik támadási irány jobboldali, parlamenten kívüli pártok részéről szokott előjönni: ezek mind enesetre a szuverenitás csökkenése, illetve bizonyos nemzeti érzelmeken keresztüli megközelítés alapján vetnek fel problémákat. Én azt hiszem, ebben az elemzésben több ponton is sikerült ezeket cáfolni. Én azt hiszem, ezek inkább ismerethiányból, semmint m egalapozottságból származnak. A harmadik csoport pedig, aki támadni szokta ezt, a pacifisták csoportja - Alba Kör és hasonló társaságok (Vancsik Zoltán: Civil szervezetek.) , amelyek nyilván a fegyveres erők, illetve általában a hadseregek megszüntetésén munkálkodnak. Számukra a Magyar Demokrata Fórum üzenete mindenekelőtt az, hogy mi meghallgatjuk őket, toleráljuk ezt a nézetet, nem értünk vele egyet. Mindaddig nem értünk és nem érthetünk velük egyet, amíg el nem mennek a környező országok kormányaihoz, ő ket meg nem tudják ezekről a nézeteikről győzni, és egy teljes leszerelési folyamat nem veszi kezdetét a környező országokban. Addig természetesen mi sem tekinthetünk el a fegyveres erők fenntartásától, sőt, fejlesztésétől, amely egy fejlődő, szabad polgár i társadalomnak egyébként más társadalmi szempontból is kívánatos és hosszú távon fenntartandó alapeleme. Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, és bízom benne, hogy sikerült alaposan megnyugtatni azokat a kétkedőket, akik az est folyamán azt gondolták, és a zt többször ismételték, hogy a Magyar Demokrata Fórum esetleg megváltoztatta a korábbi nézeteit, és a tízéves álláspontját egy hirtelen politikai akció keretében feladta volna, alárendelné más céloknak. (Vancsik Zoltán: Így van.) Sikerült meggyőzni arról ö nöket, hogy erről nincsen szó: továbbra is és egyértelműen NATOelkötelezettek vagyunk. (Francz Rezső: Nem hagyjuk aludni Misi bácsit!) Bár hallok bizonyos kétkedő hangokat, nem tudom, ez azt jelentsee, hogy még további meggyőző érvekre van szükség. Ha i gen, akkor a kollégáim bizonyára rendelkezésére állnak a kormánypárti képviselő uraknak. Tehát a vita - és szeretnék akkor oda visszakanyarodni, ahonnan egy kis rövid kitérőt tettem - továbbra is szóljon arról, hogy ha a kormány letér az alkotmányos útról, akkor értelemszerűen minden demokratikus pártból ki fogja váltani azt a reakciót, aminek révén megpróbáljuk a kormányt visszaterelni az alkotmányos útra. (1.10) Ez egy 28 százalékos ellenzék esetében nem lehet más, mint az alkotmány alapján rendelkezésünk re álló eszközök. Ezek az Alkotmánybíróság, a nyilvános politikai fellépés és a civil szervezetek meggyőzése, általában a társadalommal folytatott kommunikáció. Én azt kérem tehát búcsúzóul, kormánypárti képviselő urak, hogy fontolják meg a Magyar Demokrat a Fórum által előadott érveket, és találjuk meg a kompromisszumos megoldást, mert van mindannyiunk számára elfogadható kompromisszumos megoldás. Ez pedig az lenne, hogy az első kérdés, a NATOkérdés kapcsán a kormány kérdése kerüljön a népszavazási lapra, a második kérdés pedig legyen az ellenzék kérdése azért, mert az sokkal egyértelműbb, könnyebben és nyíltan megválaszolható kérdés (Dr. Kertész Zoltán: Grétsy tanár úr! - Dr. Szabó Zoltán: Az alanyt és az állítmányt egyeztetni kell!) , valódi döntési helyze tbe hozza a magyar választókat, nem úgy, mint az a másik két kérdés, amely eltereli a figyelmet a lényegi elemekről.
