Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF):
547 A NATOnak most 16 tagja van, ha be lépésünk sikeres lesz, akkor 19en leszünk valószínűleg Csehországgal, Lengyelországgal kiegészülve és akkor nem 16, hanem 19 egyetértésre lesz szükség minden olyan kérdésben, amely a NATOt alapvetően érinti. Ez azt is jelenti, hogy az európai gyakorlatna k megfelelően joggal támaszthatunk olyan feltételeket, és nem a joggal való visszaélés révén, de az európai fejlődés alapján ezek érvényesíthető feltételek is lesznek, hogy a környék aspiráns országai ne csak a demokratikus fejlődésben vagy a piacgazdaság kiépítésében haladjanak megfelelően előre, hanem az emberi jogok és az egyéni jogok mellett a kisebbségek, mindenekelőtt a jelentős magyar kisebbség számára megfelelő kollektív jogokat is biztosítsanak. Azt hiszem, ez az a legfontosabb kérdés, amely a légi essé váló határok mellett az integráció keretén belül abszolút békés eszközökkel az együttműködésre törekvés jegyében lehetővé teszi azt, amire ebben az évszázadban nem volt példa: hogy a magyarság helyreállítsa azokat a széttöredezett részeit, amelyeket k énytelenek voltunk elviselni, illetve megélni az elmúlt évtizedekben mint rólunk szóló, de nélkülünk hozott döntést. A harmadik kérdés, amivel szeretnék foglalkozni: az idegen csapatok és az atomfegyverek kérdése. Az előbb említettem már egy bizonyos össze függésben, hogy ezzel kapcsolatban a hatályos magyar joganyag két országgyűlési határozatban is olyan szabályozást tartalmaz, amely ellentmond NATOtörekvéseinknek, és amely mellett tulajdonképpen nem is képzelhető el - annak megváltoztatása nélkül , hogy a NATO tagjaivá váljunk. De ezen túl nyilván a közvéleményt joggal és alapos indokkal foglalkoztatja az idegen csapatok és az atomfegyverek kérdése. Egyrészt azért, mert van egy kellemetlen történelmi tapasztalat, a megszálló szovjet csapatok ideiglenes i tt tartózkodása, amit akkor nem hittünk, hogy ideiglenes lesz, de utóbb kiderült, hogy mégis ideiglenesen voltak itt, hál' istennek. Itt is rengeteg félreértés van a közvéleményben, hiszen azt gondolják, hogy most a kiürült szovjet bázisok helyére amerikai bázisok fognak települni, elmentek az oroszok, s most jönnek az amerikaiak - mi a különbség tehát? A különbség óriási. Először is nem fognak amerikai bázisok települni Magyarországra, hiszen nincs rá szükség békében másodszor: rengeteg pénzbe kerülne. Ezz el együtt persze vannak ma is amerikai katonák Magyarországon Taszáron, sőt vannak nemcsak amerikaiak, de európaiak is Skandináviából ugyancsak DélMagyarországon az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása, felkérése alapján NATOmandátummal, de ami a legfon tosabb: a magyar parlament döntése alapján. A magyar parlament konkrét feladatra, konkrét keretek között, létszámmal, konkrét időtartamra adta meg ezt az itttartózkodási engedélyt, ami hamarosan lejár, nyilván ezt újra fogjuk tárgyalni. Így lenne ez a NAT Ocsatlakozás után az idegen csapatok helyzetével. A magyar alkotmány itt kisebb korrekcióra szorul, de ami a döntő: mindenkor a magyar parlament engedélyével tartózkodhatnának csak itt külföldi csapatok a továbbiakban is. És éppen ez az, ami nem volt jell emző a Varsói Szerződés idejében a megszálló szovjet csapatok itt tartózkodása esetében. Atomfegyverek. Talán még emlékeznek kormánypárti képviselőtársaim, hogy '9293 táján, amikor még nem gondolták, hogy visszakerülnek a politikai mező élére, és nem gond olták azt, hogy ilyen nagy arányú választási győzelmet fognak... (Vancsik Zoltán: Tudtuk, nem gondoltuk.) ...ilyen nagy arányú választási eredménnyel fognak parlamentbe kerülni és kormányt alakítani, a jelenlegi honvédelmi miniszterük, Keleti György felvet ette itt a parlamentben, sőt módosító indítványt is készített arról, hogy Magyarországon ne legyenek atomfegyverek. (0.50) Az akkori felvetése, fellépése beleillett abba a populista hangvételű megszólalássorozatba, ami akkor jellemezte a jelenlegi nagyobbi k kormánypárt honvédelmi politikáját. Képzeljék el, ha az akkor sikerül és most, a NATOnépszavazás előestéjén még erről a kérdésről is vitatkozni kellene! Egyébként sok minden más mellett azért is problémás ez a népszavazás, mert olyan politikai erőknek a d teret, megnyilvánulási lehetőséget, amelyeknek nem kívánatos. Szélsőséges politikai erőkről van
