Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF):
546 mindenkori magyar parlament megfelelő civil irányítás és ellenőrzés keretében rendelkezik a magyar haderő alkalmazása, fejlesztése felett, természetesen érdekeinek megfelelően összehangolja ezeket más partner, illetve szövetséges országok fejlesztéseivel, hiszen ennek a szövetségnek ez a lényege. A szuverenitás tehát nem csökken, továbbra is me gmaradnak a nemzeti szimbólumok, a parancsnoklás rendje is, és ami a legfontosabb, minden akció csak önkéntes és csak teljes elkötelezettség alapján lehetséges. A NATO mint politikai szervezet minden akcióját csak teljes egyetértés mellett indíthatja. Ne f eledjük, hogy minden katonai alkalmazást nyilvánvalóan politikai döntésnek kell megelőznie, tehát ebből a szempontból ez garanciális elem, amely nemcsak papírra írott garancia, hanem az elmúlt évtizedek egyértelműen megmutatták, hogy ez a gyakorlatban is í gy működik, tehát bátran fölvállalható. Egyébként, ha mégis minden kötél szakad alapon kell gondolkodni, ott van a mindenkori kilépés lehetősége. Erre eddig nem került sor ilyen formában vagy ilyen okok miatt a NATO történetében. Valószínűsíthető, hogy a k özeljövőben sem fog erre sor kerülni. A második kérdés vagy kulcsszó, ami kapcsán szeretnék a NATOról beszélni, az érdekérvényesítő képesség fogalma köré csoportosítható. A NATOt a Magyar Demokrata Fórum ebben a megközelítésben úgy tekinti, mint egy elit klubot. Egy olyan elit klubot, ahol a világ sikeres, gazdag, szabad nemzetei tudnak egy olyan közös politikai, katonai szervezetben együttműködni, amely az érdekeik érvényesítésében segítséget nyújt számukra. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Köztársaságnak, ill etve tágabb fogalom szerint a magyar nemzetnek is vannak érdekei. Elsődleges ilyen érdeke a védelem lehetősége. Szerencsére 1990ben doktrínát váltott a Magyar Köztársaság, tehát az addig egyértelműen támadó doktrínával rendelkező Varsói Szerződésbeli áll áspontunkat feladtuk, megváltoztattuk, és védelmi álláspontra helyezkedtünk. Az érdekeink érvényesítése természetesen nem katonai eszközökkel képzelhető el, kivéve a bennünket ért agresszió, illetve a későbbiekben - NATOcsatlakozás esetén - a szövetsé geseinket ért agresszió esetét. De azzal együtt is a külpolitikai mozgástér és a gazdasági mozgástér nagyobbá válásával, javulásával párhuzamosan érdekérvényesítő képességünk mindenképpen nő. Ez az elit klub eddig is meghozta a maga döntéseit, sőt mondhatj uk: meg kellett tapasztalnunk, hogy rólunk is döntöttek ebben az elit klubban az elmúlt évtizedekben, de úgy döntöttek, hogy mi nem voltunk ott, tehát nélkülünk döntöttek. Azzal, hogy bekerülünk a NATOba, a Magyar Demokrata Fórum szerint egy olyan új tört énelmi helyzet áll elő, amely lehetővé teszi, hogy ne nélkülünk döntsenek máshol, mások, hanem velünk együtt döntsünk rólunk is és másokról is. Ez nem jelenti azt, hogy a politikai, gazdasági vagy katonai súlyunk összemérhető lesz az Egyesült Államok vagy Németország katonai, gazdasági vagy politikai súlyával természetesen, de azt mindenképpen jelenti, hogy az egy szavazat elve alapján a vétójog megvan mint legvégső eszköz, de ezt értelmesen használva és ezzel nem visszaélve, az érdekérvényesítésnek mégis s okkal jobb lehetőségei kínálkoznak, mint azok számára, akik a pályán kívülről próbálnak bekiabálni az európai népek, nemzetek vetélkedésébe. És van egy nagyon fontos másik terület is, ahol az érdekérvényesítésnek új lehetőségei nyílnak meg számunkra. A szo mszédainkban jelentős magyar kisebbség él. Ezek a szomszédok nagyon különböző fejlődési és társadalmi állapotban vannak most. Szerencsére egyre többen vannak, akik jelentős előrehaladást mutathatnak fel a demokratikus átalakulás, a piacgazdaság kiteljesíté se terén. De bizony vannak olyanok is, ahol megtorpanás, sőt visszalépés látszik. Az előbb említett országok szeretnének integrációs folyamat révén a NATOba, illetve később az Európai Unióba kerülni, és ez jó lehetőséget teremt tulajdonképpen a velük való együttműködésre és a párbeszéd kialakítására. Ez a jó lehetőség számunkra abban is megnyilvánul, hogy elő fog állni békés körülmények között, abszolút demokratikus feltételek mellett az a helyzet, hogy a magyar parlamentben valamikor a következő években a z akkori magyar parlament vitatkozni és dönteni fog olyan kérdésekben, hogy bizonyos szomszédainkat fölvegyük a NATOba vagy ne vegyük föl a NATOba, beléphetnek az Európai Unióba vagy nem léphetnek be az Európai Unióba.
